XXIII.204.a.2 / 8. kisdoboz IV. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.04.20. Jelentés a Bán Tibor Tsz helyzetéről és a mezőgazdasági munkákról; Jancsovics József fegyelmi ügye
téae a jelen időszakban indult meg* 107 marha* állat ál loraáiya 7o db. tehén, 36 db növendék szarvasmarha, 3o dk. ló, 3o db anyakoca, 96 ab* süldő, melyből 5o db.-ot már hozoba állítottak, 26 db. kisebb süldő és 86 db* szoposma?t.ao. Az emli— ÍhaÍíPí? kisebb süldő kb.. 12o malaoból maradt meg, mert a szaporulat idején járványos betegség / sertéspestis / Ütött ki az állományban. elterjedését állatorvosi beavatkozással sikeralt mea- Az??ba“ a? mely 90-100 db. volt a bSSíttímU** ellenére sem volt már lehetséges megakagályozni, fc “***« elősegítette a rossz takarmányozás, melyről az ak- kon időben a vezetőség nem tudott, részben a takarmáby&iány miatt, másrészt a tagok hangulata következtében megoldani. * aas A meglévő állatállomány takarmány biztosítása, szállastakaraányból elég. ségesnek Ígérkezett, tervszerű felhasználás mellett,. Abomban március mívífv? *0*tént tüzeset nagyban csökkentette a szállástakarmány készletet JJT®} mennyiségből 6o~7o q.-~a vált takarmányozás céljára alkalmassá és 8o-loo q.~a almozáara. J 0 a takarmány nagyobb része a tíiz martaléka lett. Az említett tüzeset következtében az illami Biztositó V. mintegy 67.ooo Ft káresetet állapított meg. Bz az összeg azomban csa a hivatalos árta^fe figyelembe vételével jöhet számításba, mivel a takarmány pótlására vásárk®re®^ed®1®en keresztül lehet eszközölni q.-kémt, *h,jr!ian# ?zJ6val Alulmúlja a 8o Ft. egységár összegét. A takarmány pótlására mintegy 5oo q.-a siló takarmányt vásárolt a Tsz. vezető- sege, mellyel némileg pótolni tud;ja a tönkre-menfc mennyiséget^ & fS a eerté sállom ány részére azomban abrak takarmányra volna ?é«^f,-.!ÍTe^a/e3é?i át,1?g ** 1* ^er és a sertések kond^iófának íöleW...^ lésénél is szükség volna, Jcb. egy vagon kukorioa mennyiségre# t-f fJfyelíHfztetés arra, hogy a Tsz# területén nagyobb kőalj?;? tfü?aí0í^k51Í biztosítani és godoskodni kell arról, hogy a szérüsker- tet a lehetőséghez mérten olyan területre tegyük, mely úgy a lakónegved• től, mmt a tanyaközponttól ís e kettőt összekötő utvona??ol távol fegyen fhí fterfil®tet a kerületi tűzoltó alosztállyal vizsgáiba f£! 6 £éiűalc ®egfelelde^ a fsa* felhasználni mindaddig nem tu afiádíószekrénygyár e területen tartózkodik. A máiószekrény*vá ^ÍrüskeítrmeeoldáSttáh^ZOtt ®éS jobban veszélyezte ti nemcsak^ " szerusK.ert megoldását, hanem az egész Tsz. gazdasáa-i &ű vh-v. ny^tén.k lakhegyedét is. E tájait kérdési ™5!Í»é.ét íttr|#»2 meg" old&ai olykepen, hogy a Hédiésaekrénygyár e területről kint jogta— lan honfoglalót ki kell. telepíteni. Ee anhlí is inkább sttrgBa, «i«! a takarmány kaszálásának ideje közeleg és a szérüskertre való betakarítás úgy gazdasági, mint tűzrendészeti követelményeknek megfelelően előre kiraktáráteeUterül«t^ t?!!!2?1* Mindaddig azonban mig a Kádiószekrénygyár módiinkban teruletr°l ki nem teszi a széruskertet üzemeltetni nem áll |Vnt?8 feladat még a Tsz, területének belső határvonalainak jogilag való é«S?^tv?nS^•é-n1lndeSéí®,••^V■el^.e,terüiet városfejlesztési alapot, képez ,rk'°rulffiónyek k°z°tt a belső tanyaközpontot nem áll módunkban bővíteni, vagy egyes követelményeknek megfelelően elrendezni. Mivel e hel- a. városfejlesztés során kislakásépitési célokra igénybevése Sjfi^íSSrtÜ*!®’ a hatá^°Dalak a ***** épületek hírül ninE feladat végrehajtása következtében javaslaunk az, hogy határozzuk mpa *.*“• t^P^tjáaak határvonalait és a városféjllsitésF tártál“ti ® figyelembe vételével alakítsuk ki a jővő pearspektíváiát. Meglátásunk ugyan is az, hogy a kislakásépitési afcoió során épített lakfházak miatt- 3 - >
