XXIII.204.a.1 / 2. kisdoboz IV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.11.19. Jelentés a kerület oktatási helyzetéről

mányi^színvonal emelését, a fegyelem további szilárdítását, az oktató- nevelő munka tárgyi feltételeinek megjavítását iskoláinkban. A Tanács­ülés határozatai a pedagógusok és a pedagógiai munka széleskörű megbe­csülésére irányultak. Azóta 3 esztendő telt el - és az iskolapolitikai téren elkövetett hibák ellenére is, - országos és kerületi viszonylatban jelentős előrehaladást tettünk. Évről évre több tanuló végezte el" az ált. iskola VIII.osztályát, növekedett a középiskolákban a tanulók száma, szívós harcot folytattak a nevelők a szülők segítségével a bukások és mulasztások számának csökkentéséért, a tudatos fegyelem kialakításáért, a nevelő munka színvonalának emeléséért. 3 év alatt a pedagógusok száma /az óvónők és technikumi nevelők kivételével/ 347-ről 487-re emelkedett. Az általános iskolák felső tagozataiban - néhány kivételtől eltekintve- főiskolai és egyetemi végzettségű nevelők tanítanak. A nevelőket Pár­tunk.és Kormányunk anyagiakban is megbecsülte. Ezen 3 év alatt 32o.ooo Ft. pénzjutalmat és 122.ooo Ft. segélyt adott a V.B. élenjáró pedagó­gusainknak; 14 nevelő kiemelkedő munkájáért kormánykitüntetésben része­sült; 5 pedagógus az elmúlt nyáron külföldi j talom üdülésen vett részt. 1955-ben és 1957-ben Pártunk javaslatára emelte Kormányunk a nevelők és az iskolai dolgozók fizetését és ezzel életszínvonalukat. 3 év alatt 16 ált.iskolai tanteremmel növekedett kerületünk, igy 4 iskolában nem váltakozik a felső tagozat. Nemrég felépült a Bajza u. iskola 4 uj tan­terme és befejezés előtt áll az Attila u. napközi otthon és a Nyár u. ovoda építési munkálata. Amikor a 3 év eredményeit vázlatosan említem, önkéntelenül eszünkbe jutnak felszabadulásunk előtti idők iskolapolitikai problémái. Mig most átlag egy tanulócsoportban 32 tanuló tanul, addig az 1937-38-as tanév elemi iskolai naplója szerint az osztályok átlaga 48 tanuló volt Újpesten, sok esetben 5o-nél több volt a gyermek egy osztályban. De ha e napló adatait a tanulmányi eredményekkel vetjük össze, akkor is ér­dekes jelenségeket látunk. Az Erzsébet u. iskola IV/b. osztályában 1937-38-as tanévben 53 tanuló tanult akik közül kb. 5o a/o munkás szárma­zású volt. Ezek közül jeles tanuló nem volt munkásszármazású, mig a bukottak és elégségesek zömmel közülük kerültek ki. Ugyanakkor meg­néztük ebben az iskolában az elmúlt évben végzett IV/b. osztály ada­tait és azt tapasztaltuk, hogy 35 tanuló közül 8 jeles és kitűnő ta­nuló munkásszármazású és mindössze 2-en buktak javító vizsgára. Ugyan­csak rámutat a felszabadulás előtti anyakönyv arra-is, hogy az elemi iskola V.,VI. osztályaiban már a tanulók 7o a munkásszármazású, ami annyit jelent,hogy többségük nem mehetett sem polgáriba, sem gimnázi­umba. Ez volt a horthy rendszer iskolapolitikája, mely elnyomta a mun­kások legkiválóbb gyermekeit. Ha e gondolatkörben megemlítjük, hogy a horthy rendszerben - a statisztika szerint - fiatal nevelő úgyszólván nem juthatott, mert lo-15 évi helyettes és segédtanítói működés után alkalmazták őket, /fizetést nem kaptak/ akkor tudjuk igazán értékelni, hogy kerületünkbe/, ez évben 16 fiatal kezdő tanító került, akik minden segítséget megkapnak munkájuk eredményes vitele érdekében. E rövid áttekintés után szeretnék beszélni fejlődésünket akadályozó el­lenforradalmi eseményekkel, melyek súlyos politikai,gazdasági és kultu­rális vonatkozási! kiírókat okoztak országunknak.és nevelésügyünket sem kímélték. Két általános iskolánk és két gimnáziumunk épülete súlyosan megsérült. Az anyagi kár több mint 5 millió Ft. Ezen összegből három korszerű ovodát tudtunk volna létesíteni, amely megoldotta volna az ovodák tulzsufoltsíg H. Azonban bármily komolyak anyagi káraink és bármennyire is érezzük a megzavart tanévnek a tanulók tudására gyako­rolt negatív hatását, - úgy gondoljuk, hogy ennél sokkal súlyosabbak és fájdalmasabbak az elieforradalom okozta eszmei-politikai rombolá­sok, amelyek megmutatkoztak pedagógusainknál és az ifjúságunknál egya­ránt. Ennek okát egyrészt a régi pártvezetés elkövetett hibáiban, más­részt a revizionista nézéek/ aknamunkájában, s nem utolsó sorban a fel- szabadulás előtti idők nacionalista, soviniszta, klerikális nevelésében találjuk. Különösen elterjedtek az ellenforradalom következtében; a szovjet ellenesség, a polgári demokratikus ábrándok, a Parc szünsegesse— CTét és vezető szerepét, a proletárdiktatúra létjogosultságát kétségbe-23­^7 ____________________________

Next

/
Thumbnails
Contents