XXIII.203.a.2. / 6. kisdoboz III. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.12.10. Jelentés a III. kerületi Szabó Ervin könyvtárak működéséről
Krausz Ferenc, Madarász Mária, Molnár Ernő, Szántó Pál. Radics Rudolf VB. elnökhelyettes: Véleménye - amikor a VB. tárgyalja e napirendi pontot csak hézagot pótol. Ugyani áprilisban a Fővárosi Tanács értekezletén tárgyiták meg a Szabó Ervin könyvtárak központositását. Mely értekezleten igen élénk és éles vita alakult ki. Az összes kerületi tanácsok meghivottjai egyhangúan tiltakoztak az ellen, hogy a Fővárosi Tanács Népművelési Osztály irányítása alá helyezzék a kerületi Szabó Ervin könyvtárakat. Részéről sem ért egyet ezen intézkedéssel, annál inkább sem, mert abban az időszakban hajtották végre, amikor a kerületi tanácsok és párt VB. felelős vezetői másirányu problémákkal voltak elfoglalva. Becski elvtarsnő beszámolójában utal arra, hogy a központositás révén egységesebb politikát lehet végrehajtani. Ezzel csak részben ért egyet. A szakmai irányítás helyes, hogy továbbra is központban marad mert az iranyitasnak egységesnek kell lenni. Továbbá megemlíti, hogy amikor a József Attila kulturotthont megnyitották, harcoltak azért, hogy könyvtárt is létesítsenek. Azonban Becski elvtársnő létszám hiányra hivatkozva elutasította ezen kérést. Megjegyzi, hogy a központositás után ezt méginkább nem látja biztosítottnak. Javasolja, hogy a 8-as könyvtár ismét hozza létre a József Attila kulturotthónban a könyvállomást .Annál is inkább mert a létszám a közel jövőben 1 fővel emelkedni fog, de véleménye szerint a jelenlegi létszámmal is megoldható,- Gsaplar elvtárs beszámolójában emlitést tesz arról, hogy a könyvtár vezetőjét a központból többször behivják különböző feladatok elvégzésére, Részéről ezt kifogásolja, tekintve, hogy Becski elvtársnő több esetben hivatkozik a kevés létszámra, pl. az üzemi könyvtárak látogatását, éppen a kevés létszámra való hivatkozással nem végzi a könyvtár, és ugyanakkor a könyvtár vezetője több napot tölt a központban. Feltétlen módot kell találni a könyvtárnak, hogy a kerület üzemi könyvtárait rendszeresen látogassa és a megfelelő szakmai tanácsadással ellássa. Nem lehet elhárítani az^al, hogy ez a SZOT feladata. Mert a SZOT. nem képes az összes üzemi könyvtárak látogatására, A tanáccsal való kapcsolatról szólva megjegyzi, hogy meglehetősen rossz a könyvtár kapcsolata a lakóbizottsági előadóval is. Márpedig fontosnak tartaná ha a könyvtár szorosabb kapcsolatot tartana a lakóbizottsággal, mert ezáltal nagyban szélesíthetnék a könyvtár propagandáját. Végül javasolja, hogy az 1958. évi községfejlesztési alapból könyvek vásárlására biztosítsanak fedezetet. Molnár Ernő: - Becski elvtársnő elmondotta, hogy az olvasók nagy száma magyar és nyugati irók müvei iránt érdeklődnek. - Megjegyzi, hogy magyar irók müve az utóbbi időkben kevés számban jelent meg. Azok az irók pedig -akik iránt nagyobb az érdeklődés pl. Rideg Sándor, Veres Péter stb. , nem Írnak uj müveket, és igy a régebben irt müveiket adják ki. Véleménye szerint ideológiai szempontból nem megnyugtató, hogy ezek a müvek minden kritika nélkül jelennnek meg, illetve kerülnek az olvasók kezébe. Veszélyesnek látja pl. nyugati irók kapitalista társadalmat dicsérő müvek kiadását. Hangsúlyozza nem eltiltani a nyugati irók müveit, de vonják ki azokat az olvasmányokat az olvasók köréből, amelyek a burzsóá társadalmat dicsérik. Aláhúzza, hogy veszélyes kritikai megjegyzés nélkül az olvasás, h Részéről is egyetért Radics elvtárs javaslatával, hogy az 1958. évi községfejlesztési alapból egy bizonyos összeget biztosítsanak könyvek vásárlására. ....... ...... -2- 283