1990. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
261
ilta ft » Á4:y. + 1 I l.sz. melléklet J i "A história bizonyítása szerint Erdély azoké a népeké volt, akik ezt a földet, ezt a sorsot és ezt a pszichét vállalták, és azoké lesz a jövőben, akik azt a jövőt vállalni fogják." /Kós Károly: Erdély 1929/ K Ő S KÁROLY Erdélyi magyar épitész, grafikus, Író, politikus, etnográfus, könyvkiadó /1883-1977/. 1883.december hó 16-án, Temesvárot született, Kari Kosch postatisztviselő és Sidonia Sivet gyermekeként. Iskolaéveit Nagyszebenben, majd Kolozsvárott töltötte. 17 éves gimnazistaként, osztálytársai meghívására teszi első látogatását a kalotaszegi falvakban, s egy életre el jegyzi magát a magyar népi kuturával. 1902.szeptemberében a bp-i József Műegyetem általános mérnöki karán kezdi felsőfokú tanulmányait, majd 1904-ben átiratkozik az egyetem épitész karára. 1906-ban Schulek Frigyes tanítványaként a középkori építészet ágazatot választja. Ugyanez évben a Magyar Építőművészek Szövetsége évi rendes kiállításán "Kutkér" c. tervével II. dijat, 1907-ben Csorna Dezsővel közös terve I. dijat nyer. Ettől kezdve pályázatok, dijak sorának elnyerése jelzi elismerését. Épitőmüvészi fejlődésére rendkívüli hatással voltak 1907-es olaszországi, 1908-as erdélyi kőrútjai, 1909-es németországi tanulmányútja, 1917-18-as konstantinápolyi megbízatása. A magyar szecesszió irányzatában sajátos stílust alakit ki. Minden korábbi» nál ujabb, őszintébb, emberi léptékű építészete gyökereit a múltban, a magyarság középkori erdélyi építményeiben, elsősorban a népi építészetben találja meg. Bartókhoz és Kodályhoz hasonlóan az ősi, "tiszta forrásból" merít. E stíluselemeket azonban a funkcionalizmus szellemében, a szerkezet-funkció- forma vonatkozásában kcmprcmisszirrmentesen ötvözi, felhasználva mindent, amit ja " --------------tt cp#
