1990. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

254

' w ~ 7 ' ^ X—

* -ot®

I

j 1. sz. melléklet

"A história bizonyitása szerint Erdély azoké a népeké volt, akik ezt a földet, ezt a sorsot és ezt a pszichét vállalták, és azoké lesz a jövőben, akik azt a jövőt vállalni fogják."

/Kós Károly: Erdély 1929/

KÓS KÁROLY

Erdélyi magyar épitész, grafikus, Író, politikus, etnográfus, könyvkiadó /1883-1977/.

1883.december hó 16-án, Temesvárot született, Kari Kosch postatisztviselő és Sidonia Sivet gyermekeként.

Iskolaéveit Nagyszebenben, majd Kolozsvárott töltötte. 17 éves gimnazistaként, osztálytársai meghívására teszi első látogatását a kalotaszegi falvakban, s egy életre eljegyzi magát a magyar népi kuturával. 1902.szeptemberében a bp-i József Műegyetem általános mérnöki karán kezdi felsőfokú tanulmányait, majd 1904-ben átiratkozik az egyetem épitész karára. 1906-ban Schulek Frigyes tanítványaként a középkori építészet ágazatot választja. Ugyanez évben a Magyar Építőművészek Szövetsége évi rendes kiállításán "Kutkér" c. tervével II. dijat, 1907-ben Csorna Dezsővel közös terve I. dijat nyer. Ettől kezdve pályázatok, dijak sorának elnyerése jelzi elismerését.

Épitőmüvészi fejlődésére rendkivüli hatással voltak 1907-es olaszországi,

1908-as erdélyi kőrútjai, 1909-es németországi tanulmányútja, 1917-18-as konstantinápolyi megbízatása.

A magyar szecesszió irányzatában sajátos stílust alakit ki. Minden korábbit

nál ujabb, őszintébb, emberi léptékű építészete gyökereit a múltban, a magyarság középkori erdélyi épi tfnényeiben, elsősorban a népi építészetben találja meg. Bartókhoz és Kodályhoz hasonlóan az ősi, "tiszta forrásból" merit.

E stíluselemeket azonban a funkcionalizmus szellemében, a szerkezet-funkcjóforma vonatkozásában kcmprcmi sszirrmentesen ötvözi, feI haszná Iva mindent, amit