1990. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
13
+ 1 t- 9 ve az elhelyezkedési lehetőségek eddig jobbak voltak Budapesten, mint bárhol az országban. Kevésbé mennyiségi, inkább a szerkezeti jellegű feszültségek növekednek. Egyre nagyobb gondot jelent a szakképzetlen fiatalok elhelyezkedése. Sajnálatos,hogy az általános iskolát el nem végző, az általános iskolát végzett,de tovább nem tanuló a középfokú intézményekből az első két évben le\ morzsolódó alacsony végzettségű, szakképzetlen fiatalok száma nő. Speciális gondokat jelent a gimnáziumi érettségivel rendelkező, de szakképzetlen - felső fokon tovább nem tanuló - fiatalok elhelyezkedése. 7. A fővárosi fiataloknak mindössze 12,6 %-a lakik önállóan , míg más városokban ez az arány 32,1 %, községekben 38 % feletti. Lényegesen kisebbek tehát az önálló otthonteremtés esélyei Budapesten,mint bárhol az országban. A 80-as évek közepén a fiatal házasok közel egyharmadá- nak nem volt önálló lakása. Ez az arány a fővárosban 43 %. Ugyancsak a 80-as évek közepének adatai szerint a fiatal háztartásfők 34-43 %-a a lakásminimum alatti, további 40 %-uk e norma alsó határán lévő lakásban élt. A lakásépítés üteme lelassult, ezen belül az állami (szociális) bérlakások építése rohamosan csökkent. A reálbérek folyamatos csökkenése, ezen belül is a gyerekes családok jövedelmi pozícióinak gyengülése, valamint a pályakezdők alacsony bére jellemzi az ifjúság jövedelmi viszonyait, lakáspiaci pozícióit, kialakítható életmódjának lehetőségeit. 8. Az ifjúsági problémák megoldására rendelkezésre álló pénzeszközökre egyszerre igaz , hogy nagyságrendje, aránya meglehetősen alacsony,ugyanakkor felhasználása számos területen pazarló. ta i §8||S •' -00 * ' .raj»
