1990. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

286

I te ” ' ~^ * . T I . raf® i i- 3 ­Mindezek alapján a főváros tervszerűbb fejlesztésének elősegítése érdekében fel­tétlenül szükséges a budapesti általános rendezési terv tartalmi követelményeinek korszerűsítése. Erre a, kerületi általános rendezési ter­vek keretében kerülhet sor, ahol mód nyílik szabályozási tervek készítésére. E koncepció szerint a főváros általános rendezési terve tulajdonképpen egy tervkészlet lenne, mely tartalmazná,- az egész város 1:20.000 léptékű területfelhasználási ós szerkezeti tervét,- a 22 kerület 1:10.000 léptékű területfelhasználási és szerkezeti tervét,- a 22 kerület 1:4000 léptékű szabályozási tervét. ^ Nyilvánvaló, hogy a fenti tervkészletnek egyidőben, egymással koherensen ren­delkezésre kell állnia. Ehhez a kerületi általános rendezési tervek készíté­sét fel kell gyorsítani, akár úgy is, hogy azok szélesebb tervezői bázis be­vonásává). készüljenek. Jelenleg 'ugyanis csupán néhány kerület rendelkezik ál­talános rendezési tervvel, -(ezek tartalma, színvonala és használhatósága is erősen eltérő) - és néhány kerület árt.-je van tervezőasztaJ.on.- A szabályozási tervek készítése természetesen jelentős többletmunka - befek­tetést igényel az á.rt. elkészítése során, de ezzel a későbbiekben a város legnagyobb részén elkerülhetővé válik a kis területre kiterjedő, egyedi rész­letes rendezési tervek készítése, így végül is hosszabb távon a javasolt mód­szer munkamegtakarítást eredményez. Ugyanakkor a városfejlesztési elhatározá­sokra közvetlenül alapozó, egységes szabályozási terv sokkal inkább biztosí­tani tudja a tervezés és megvalósítás összhangját, s egyúttal a hatósági rrrin- ka (ép. eng.-ek kiadása) egyszerűsítésére éa gyorsítására is alkalmas. A "folyamatos tervezés" megvalósítása Az urbanisztikával foglalkozó szakembereket az egész világon régóta foglalkoz­tatja az un. "folyamatos tervezés" elvi megalapozása, és gyakorlati megwalé- .sítása. Az előbbire haza'nkban is számos tanulmány, tudományos dolgozat készült, az utóbbira azonban még nincs működő példa. A megreformálni kívánt jelenlegi gyakorlat szerint az általános rendezési tervek mintegy 2-3 óvig készülnek, majd 5-10 évenként felülvizsgálatra kerülnek, ami lényegében egy teljeskörű- en elvégzett vizsgalatokon alapuló új terv készítését jelenti. . z?c i ) -----­I __________________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents