1990. április 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
108
fe i- 3 Technikai okból a korábban 300 főből álló körzeteket úgy kellett alkör- zetekre bontani, hogy a körzetbe sorolt személyek száma kb 150 fő legyen, és a lakások száma a 09-et ne haladja meg. Az új szempontok alapján kialakított körzetek száma megközelítőleg 16 ezer lett. A számlálókörzetek gépi rögzítését - a mintegy 2 ezer épületeim körzetbe sorolását - Főosztályunk végezte el. A gépi körzetesítést követően az ÁNH elkészítette és a kerületi tanácsok rendelkezésére bocsátotta a számlálőkörzeti cím- és névjegyzéket. A címjegyzék az egy-egy körzethez tartozó közterületeket, ezen belül a házszámokat -tól-ig-os felsorolásban, valamint az adott címen nyilvántartott állandó és ideiglenes lakosok nevét és személyi számát tartalmazta . A körzetesítési jegyzék a korábbi javítások ellenére sok hibát tartalmazott. Az eltérések részben a jelenleg érvényes lakcímbejelentési ~ra rendszerre, részint az ÁNH programhibáira vezethetők vissza. Az ÁNH > a körzetesített lakcímjegyzékhez egy korábbi időpontban érvényes lakosságállományt rendelt hozzá. A hiba következtében a névjegyzék meghalt, elköltözött személyek adatait is tartalmazta, illetve figyelmen kívül hagyta az időközben bekövetekzett névváltozásokat. A magas hibaszázalék miatt egyes kerületek számlálókörzeti cím, és névjegyzékei alkalmatlanok voltak az adatfelvétel lebonyolítására. d/ Számlálóbiztosok, területfelelősök szervezése, oktatása A népszámlálás végrehajtói önkéntes alapon szerveződött számlálóbiztosok és területfelelősök voltak, akik zömmel a tanácsi apparátus és intézményei dolgozói közül, illetve a nyugdíjasok köréből kerültek ki. A korábbi évekhez képest kisebb arányban vettek részt az adatfelvételben a pedagógusok, a főiskolák, és az egyetemek hallgatói. A számlálóbiztosokat, területfelelősöket a KSH munkatársai, a főosztályunk és a kerületi tanácsok dolgozói készítették fel. Az alapfelvételt végzők öt órás, a reprezentatív összeírási körzetben dolgozók hét órás oktatásban részesültek. A feladat nagyságrendjét mutatja, hogy 16 ezer összeíró és felülvizsgáló felkészítését kellett megoldani. Már az oktatás során érzékelhető volt az alacsony díjazás, és a sok papírmunka miatti elégedetlenség, ami a vállalt munka "helyből" történő © visszamondásából is lemérhető volt. Hozzájárult ehhez az is, hogy egy- egy összeíró átlagosan 60 órát dolgozott, a munkáért járó bruttó díjazás összege átlagosan 4.000 Ft volt. Jo£ ,.,00 * ■ --v!®
