1990. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

232

ti ' " .......... w w-------------^---------------------------------X-g cjtp

' ©f ■ ' ,

i

4o

Szegedi Nándorné: Én a gyerekekért vagyok és nagyon szeretem őket, de meg kell mondanom, hogy biológus is vagyok egy picit, és ezért figyelek annyira ezekre a dolgokra és ezt az anyagot olvasva elszorult a szivem, mert ahogy mondtam mi rosszabbul állunk mint India, én valahogy javasolni szeretném, az iskolákat én két csoportra osztanám, olyan kerületben lévő iskolák ahol a szülők gondosak törődnek a gyermekükkel, nem csak a tanulmányaikkal, hanem a testi-sze1lemi fejlődésükkel is ott nincs gond, de vannak olyan kerületek mint pl. a VIII.kerület,VII.XIII. ahol a szülők nem törődnek a gyermekeikkel semmiféle fejlődésükkel, beküldik az iskolába a gyermek összeesik olyan beteg olyan rosszul van, isko- OT

lába kell dhogy jöjjön mert a szülőnek semmi egyéb gondja nincs vele, én egy ilyen iskolában vagyok igazgató, ahol a kollégák megszokták hogy biológus révén minden kisebb dolgot eltudok látni, és én vagyok hétközben az iskolaorvos, mertha valakinek valami baja van akkor küldik hozzám.Azért elnézést kérek ne lehetne -e úgy továbblépni, hogy pl. azokban a kerületekben iskolákban,ahol tényleg egy iskolaorvos egész napon lenne feladata,mert nálunk lenne, majsnem 800 gyerekünk van tehát lenne kit gondozni és ellátni, hogy ők teljes státuszba az iskolába lennének, és mint körzeti orvos, mert az van hogy az iskolaorvosunk nagyon sok saját gyerekünknek körzeti orvosa is, tehát mint körzeti orvos is ezeket a gyereket látná el. Nagyon sokat tudna segiteni akár a prezentiv tevékenységbe, tényleg ahogy a tanács elnökünk itt kérdezett, iskolaorvosunk akkor látja el a gyerekeket amikor a kötelező védőoltásokat beadja, mert akkor addig vadássza a q

gyermekeket mig ez meg nem történik, de hogy megnézze azt hogy annak a gyereknek magas a vérnyomása, az a gyerek majdnem a cukorbetegség határán áll, mert olyan elhizott olyan tunya, vagy segitene bármit ennek a gyermeknek, ez nem történik meg.Tehát én úgy látom, hogy akkor tudnánk igazán tovább lépni hogyha itt már formaszerűsités vagy kérhetnénk mi iskolát, mert én kértem egy gyermek orvost, úgy ahogy mikor az új oktatási törvény életbelépett kértem egy pszichológust, mert rengeteg gyerek idegbeteg, akik nemcsak a családjuktól, hanem saját maguktól is hozzák a gondokat, nem kap/ti