1990. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

41

I

i

ft- 9 ritési és fegyelmi ügyek) leginkább az egészségügyi és művelődési intézményeknél fordulnak elő.

III.

CT *

%

Tisztelt Végrehajtó Bizottság !

Mint a fentiekből is kitűnik, a jogi képviseleti tevékenység összetett, komoly szakmai felkészültséget, s a társszervekkel jó együttműködési készséget igénylő feladat. E feladatnak igyekszünk mindenben eleget tenni, bár ezt változatlan , színvonalon, egyre nehezebb. Ebben nemcsak a munkaterhek állandó növekedése

játszik szerepet, hanem egyebek mellett az is, noyy egyes ügycsoportokban (pl. lakásügyi perekben, közlekedési kártérítési perekben) az elmúlt években a korábbi 2-3 tárgyalás helyett a tárgyalások száma 3-10-re emelkedett az első fokú eljárásban és ezzel együtt a tárgyalási idő is megnövekedett. A tárgyalási idő növekedése - a kisajátítási többletkártalanítási pereket kivéve - megkétszereződött, a lakásügyi államigazgatási perekben megnégyszereződött. Az évtized elején a tárgyalások időtartama 40-60 perc volt, jelenleg 2-3 órás tárgyalások sem ritkák.

Munkánkat megkönnyítené, ha a képviselt szervek szemléletüket megváltoztatnák, ne minden esetben saját döntésüket tartsák jónak, a bíróság által megállapított eljárási törvénysértéseket, jogalkalmazási tévedéseket jobban elfogadnák és ne elsősorban a jogi képviseleti munka hiányosságában véljék felfedezni a pervesztés okát. A szemléletváltoztatás azért is nagyon indokolt, mert a közigazgatási bíráskodás bevezetése után hosszú időre egyes területeken megtorpanhat, lelassulhat az államigazgatási hatósági munka, ha jogalkalmazási módszereket és a jogértelmezési szemléletet nem sikerül megváltoztatni, a kor követelményeihez igazítani, mert kizárt lesz, hogy az államigazgatás érdemben befolyásolhassa azt a jogi képviseleti tevékenységet, amelyet végső soron a független bíróság gyakorlata fog irányítani.

A politikai intézményrendszer reformjának, a piacgazdaság kialakításának időszakában a gazdasági- társadalmi folyamatok szervezésében tovább és jelentősen nő a jogász szerepe. A korszerű jogállam kialakítása emeli az állampolgár rangját,

bővíti, erősíti törvényes lehetőségeit, az állampolgári és emberi jogok érvényesülése kiemelt jelentőséget kap. A gazdasági élet bonyolultsága, az új szervezeti

ti

ff

ff

i ;

mp# «... m-omm-O'

est®

: — —-------------------------------------------------------