1989. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

30

H..... . .»»

I

i- 2 2. A szociális lakáshiány miatti, a már meglevő lakásállományban fokozódó zsúfoltság és a nem szociális lakásszerzés érdekében történő eladósodás ugyancsak növelni fogja a neurotikus megbetegedések számát és az alkoholizmust. Az objektív helyhiány miatti-, és a szülők reményvesztett állapota miatti állami gondozásba vétel aránya növekedni fog. A fenti problémák kezelésének költsége (kórházi ágyak létesítése, szenvedélybetegek rehabilitációja, férőhelyek bővítése a

i nevelőotthonokban) összességében többet tesz ki, mint a

szociális lakásépítés ára, s ugyanakkor vitathatatlanul kevésbé hatásos.

Szociális jövedelmek

A KSH adatai szerint az ország lakosságának 10 %-a él a hivatalosan megállapított létminimum alatt, s nincs okunk feltételezni, hogy ez az arány a fővárosban jobb lenne.

Tekintettel arra, hogy ez a réteg olymódon szakad le a társadalom testéről, hogy helyzetük túrhetővé tétele a jövőben csak "egyéni (családi) szanálási program keretében" lenne megvalósítható, a legsürgetőbb általános cél a fővárosban a garantált létminimum biztosítása.

E mellett folyamatosan figyelemmel kell kisérni azoknak a

rétegeknek a jövedelmi helyzetének alakulását is, akik jelenleg , éppen a létminimum szintje felett élnek.

j 1. Pályakezdők, fiatalok

%- Meg kell akadályozni, hogy pályakezdők munkanélküliek legyenek.

Nemcsak a friss diplomásokra, hanem az érettségi után továbbtanulni nem kivánókra, az általános iskolával tanulmányaikat befejezőkre is gondolni kell.

ff

i--------------------------------------------— — -----------k

I

_ _ ■ l

1 -------