1989. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
17
) i- 9 Magas az idősek ar.ánya (70 év feletti), a háztartások közel egyharmadában csak inaktív kereső van, az arány 32 % (országosan 27 \, más városokban 24 %). Meghatározó ez a tény az időskorúak szociális ellátásának programjában, mivel az anyagi természetbeni támogatásukon túl korúk és egészségi állapotuk miatt többszintű gondozásra, intézményes elhelyezésre is szükségük van. A segélyezésre szorulók döntő része a nyugdíjasok köréből adódik, akik nyugdijuk reálértékének csökkenése - létminimum alá süllyedt jövedelmük - miatt csak anyagi támogatással tudják fenntartani létüket. A megállapított létminimum évek óta csak vegetálásra és nem a megélhetés biztosítására szolgál. Alapvetőnek tartjuk olyan létminimum megállapítását, mely valóban alkalmas a létbiztonság megőrzésére. Ki kell szélesíteni az alanyi jogon járó juttatások, normatívák körét. Számításaink szerint a fővárosban 1990 évben a nyugdíjasok közül 160-180 ezer fő az alacsony nyugdija miatt, több száz többgyermekes család az egy főre eső jövedelme miatt rendszeres támogatásra szorúl. I Az egységes családközpontú segélyezés kialakítását 4 feltétlenül szükségesnek tartjuk mielőbb bevezetni, ennek érdekében javasoljuk: }\ ff ' ~ ' ’ " ’ ■ ' r~ 9* -CT —W
