1989. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

151

i

A Madách Szinház pályázata külön tanulsággal szolgált. A társulat vezetőválasztási igénye újszerű volt és a helyzetet bonyolította, hogy a társulat jelöltje Kerénvi Imre nem kívánt a meghirdetett pályázatra jelentkezni, bár a társulat jelölését elfogadta.

A vita kompromisszummal végződött, Kerényi a társulat beadványához pótlólagosan kiegészítő írásos koncepciót nyújtott be, azt a bírálóbizottság elfogadta és a pályázók közül őt találván legalkalmasabbnak, javasolta az igazgatói posztra. ra

k A kinevező a szakmai zsűri javaslatának helyt adott, mert a jelöltet

művészi életútja alapján a Madách Szinház vezetésére maga is alkalmasnak tartotta, de vele szemben is konzekvens kívánt maradni a pályázati rendszer elveihez.

A szinházvezetői álláshelyekre beérkező pályázatok között feltűnő a számszerű különbség/Arany János Szinház 22, Madách Szinház 4/.

Saját tapasztalatainkat a szakma véleményével megméretve úgy vél- jük; a nyilvános pályázattól gyakran a legalkalmasabb személyek tartózkodnak. Ezáltal fennáll annak a lehetősége, hogy a legjobb művészek kimaradnak a vezetői pozícióra választás lehetőségéből.

Ezért a jövőben a szakmai felkészültség biztosítása érdekében módot kell találni arra, hogy mind a színházak, mind a felügyeleti hatóság élhessen a pályázatra történő személyre szóló meghívás lehetőségével is.

k;

j k

A vezetői önállóság biztosítása megnöveli az irányitás felelősségét a vezető-választásban. A helyes döntések előkészítése érdekében meghatározott időre kinevezett szinházvezetők esetében a megbízás lejárta előtt felügyeleti vizsgálatot folytat a Művelődési és Sport Főosztály és vezetője ennek alapján mérlegeli, hogy ujabb határozott idejű szerződést ajánl, vagy újra nyilvános pályázatot hirdet.

13

1

| I

^ _|