1989. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

126

, .00 » •tó.® I i- 2 ­A közeljövőben várható váltoaások miatt célszerűtlen lenne az eddigi támogatási gyakorlatra túlzottan nagy figyelmet fordítani. Nincs értelme ennek azért sem, mert a támogatá­sok esetlegesek voltak, így azokból a jövőre vonatkozó kö­vetkeztetése)? változatlan környezet mellett sem lennének levonhatók. A források alakulását a költségeknél is durvább becsléssel ! tudják csak prognosztizálni. r 3./ A becslések gyakorlati aspektusai ra a./ Költségbecslés Az említett korlátok ellenére a fenntartási költségszük­séglet a gyakorlat számára elegendő pontossággal becsül­hető. A költségigény összetevői ugyanis - természetesen meghatározott állapotot és beavatkozási struktúrát fel­tételezve - az objektumokkal és az azokon végzendő be­avatkozásokkal kapcsolatban külön-külőn viszonylag pon­tosan megbecsülhető)?. (A lakóépületekkel összefüggésben az IKV Várgondnokságtól,a többi létesítményről pedig a FŐMTERV anyagaiból nyerhetők ehhez használható informá­ciók .) A 7.1. pontban közölt két költségbecslés ilyen módon épült fel. Az ott szereplő feltételezéseket és magyará­t /1 $ Mr ot •/,# v®'■ zatokat egy gondolattal kel] még kiegészíteni. Azonos létesítmény típuson egyidejűleg előfordul karbantartás és felújítás. Természetesen a felújítás alatt álló ob­jektumon számottevő karbantartást nem végeznek. Miután ' azonban a felújítás intenzitásától függően egyszerre csak az azonos típusú objektumok egy részén folyik fel­OT újítás, a többin nem, így karbantartási költségek is felmerülnek. Mértékük függ a felújítás alatt álló, il- . i letve a még felújítatlan létesítmények arányától. Az állomány három részből áll. A már felújított objektumok, kis fajlagos karbantartási költségigénnyel, a felújítás alatt állók, gyakorlatilag karbantartási költség nélkül, — — i- lj ' fa | : *

Next

/
Thumbnails
Contents