1989. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

474

r ’ ■' . ’ ifi© ~ '■ V‘;V?Y-'w;'b*-vvtó"©'fara—- - ' ^ '•wiíáffiffil * >'»* 'XF9BÉ0 . " i- 7 ­Az Óbuda-Újlak revitalizáció programja végrehaj­tásának teljes menete során, az előkészítő munka minden fázisában folytonosan visszatérő kérdés, hogy milyen kompromisszumokat bir el a térség revitalizációja az eredeti célok ellehetetlenü­lése nélkül? A kompromisszumok keresését az vál­totta ki, hogy a kerületi és Fővárosi Tanácson kivíilálló okok miatt az állami pénzeszközök re­álértéke jelentős mérőkben lecsökkent. A testü­leti határozatokban rögzítésre került annak ga- ra randája, hogy az Óbuda-Újlakon keletkező pénz­eszközök kizárólagosan a revitalizációval ösz- szefűggésben és e térségben kerülnek felhaszná­lásra a helyi költségvetést terhelő feladatok forrásaként. A határozatban ugyanakkor rögzítés­re került, hogy kerületek más részein előirány­zott fejlesztések a kerületi tanácsok egyéb fejlesztési alapjának felhasználásával nem hoz­hatók hátrányos helyzetbe. E folyamat hatására mindinkább a vállalkozói tő­ke vált /válik/ meghatározóvá a revitalizációs program végrehajtásakor. A külső folyamatoknak megfelelően e területen is valós piaci helyzet alakul ki. A kereslet-kinálat törvényei egyik oldalról a program eredetileg előirányzott végrehajtásának feltétele, másik oldalról-RRT, látványterv, mű­emléki hatósági követelmények és előirások, zsű­rik állásfoglalásai, a terület geológiai és hid­rológiai adottságai, a régészeti feltárások ered­ményei, valamint a régió komplex fejlesztési programja különös tekintettel a Világkiállitásra - jelölik ki a kompromisszum keresés határait. rá | I ■■M——^----1 £

Next

/
Thumbnails
Contents