1989. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

382

í- ? L- a lakások komfortosítását, komfortfokozatának növelését, a tetőterek beépítését kiemelt feladatként kezeltük. Gyorsult a felújítási elmaradások felszámolása, folytatódott a tömbrehabilitáció;- az ingatlankezelés terén megkezdődött az új szervezeti keretek kialakítása, az irányítás korszerűsítése, a takarékosabb költséggazdálkodásra ösztönző szabályozó és érdekeltségi rendszer bevezetése.

Ezen intézkedéseknek köszönhetően 1986-1988. között önálló lakásba költözéssel, lakáscserével, a lakások felújításával és korszerüsitésével kb. 17o ezer budapesti család került számára valamilyen szempontból kedvezőbb lakáskörülmények közé. Az eredmények azonban a fővárosi lakásellátás feszültségeit nem mérsékelték.

Fokozatosan megerősödött az a felismerés, hogy a lakásellátás jelenlegi rendszere gyökeres átalakításra szorul. A főváros nagyságrendje, sajátosságai miatt pedig szükség van önálló, az egész lakásgazdálkodást átfogó koncepció kidolgozására, a változások elindítása és a központi döntések határozott befolyásolása érdekében. Természetesen a fővárosi koncepció nem szakítható el az országos elképzelésektől, hiszen a peremfeltételeket az ország politikai-gazdasági helyzete befolyásolja.

/A fővárosi sajátosságokat, a lakásgazdálkodási rendszer ellentmondásait az 1. számú melléklet mutatja be./ A Budapesten koncentráltan jelentkező feszültségek megkövetelik a lakásellátás javítására tehető javaslatok komplex és hosszabb 1

távra szóló kidolgozását, /ezen belül a rövidtávú, saját hatáskörben megtehető intézkedéseket/.

Milyen következménnyel járna, ha nem változtatnánk a mai elavult lakásrendszeren?

Változatlan szabályozás és szemlélet mellett érdemi változást még abban az optimális esetben sem lehet várni, ha a lakásszektorra fordítható állami pénzeszközök reálértéke ©

megőrizhetó, mert- ez esetben sem /vagy csak más ágazatok terhére/ lenne növelhető a tanácsi bérlakásépités mértéke;- nincs reális esély a területelőkészités jelenlegi ütemének növelésére;- nem gyorsul, esetleg mérséklődik a felújítási elmaradások felszámolásának üteme, a teljes felújítás helyett egyre nagyobb mértékben meg kellene elégedni a részleges felújításokkal, lassulna a rehabilitáció, a lakáskorszerűsítés;

r\

fa I

* v ••