1989. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

382

í- ? ­L- a lakások komfortosítását, komfortfokozatának növelését, a tetőterek beépítését kiemelt feladatként kezeltük. Gyor­sult a felújítási elmaradások felszámolása, folytatódott a tömbrehabilitáció;- az ingatlankezelés terén megkezdődött az új szervezeti ke­retek kialakítása, az irányítás korszerűsítése, a takaré­kosabb költséggazdálkodásra ösztönző szabályozó és érde­keltségi rendszer bevezetése. Ezen intézkedéseknek köszönhetően 1986-1988. között önálló lakásba költözéssel, lakáscserével, a lakások felújításával és korszerüsitésével kb. 17o ezer budapesti család került számára valamilyen szempontból kedvezőbb lakáskörülmények közé. Az eredmények azonban a fővárosi lakásellátás feszült­ségeit nem mérsékelték. Fokozatosan megerősödött az a felismerés, hogy a lakásellá­tás jelenlegi rendszere gyökeres átalakításra szorul. A fő­város nagyságrendje, sajátosságai miatt pedig szükség van önálló, az egész lakásgazdálkodást átfogó koncepció kidol­gozására, a változások elindítása és a központi döntések ha­tározott befolyásolása érdekében. Természetesen a fővárosi koncepció nem szakítható el az országos elképzelésektől, hiszen a peremfeltételeket az ország politikai-gazdasági helyzete befolyásolja. /A fővárosi sajátosságokat, a lakásgazdálkodási rendszer el­lentmondásait az 1. számú melléklet mutatja be./ A Budapes­ten koncentráltan jelentkező feszültségek megkövetelik a la­kásellátás javítására tehető javaslatok komplex és hosszabb 1 távra szóló kidolgozását, /ezen belül a rövidtávú, saját ha­táskörben megtehető intézkedéseket/. Milyen következménnyel járna, ha nem változtatnánk a mai el­avult lakásrendszeren? Változatlan szabályozás és szemlélet mellett érdemi válto­zást még abban az optimális esetben sem lehet várni, ha a lakásszektorra fordítható állami pénzeszközök reálértéke © megőrizhetó, mert- ez esetben sem /vagy csak más ágazatok terhére/ lenne nö­velhető a tanácsi bérlakásépités mértéke;- nincs reális esély a területelőkészités jelenlegi ütemé­nek növelésére;- nem gyorsul, esetleg mérséklődik a felújítási elmaradá­sok felszámolásának üteme, a teljes felújítás helyett egy­re nagyobb mértékben meg kellene elégedni a részleges felújításokkal, lassulna a rehabilitáció, a lakáskorsze­rűsítés; r\ fa I * v ••

Next

/
Thumbnails
Contents