1989. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
23
■■ ■ -------- ra••• * ' *v I- 2 - A lakásépítés és fenntartás budapesti költségei az országos átlagot meghaladják. Amig az épitési költségek 1983- 87. között országosan az árszínvonal növekedési ütemével megközelitően azonosan, 36 %-kal, addig Budapesten 48 %- kai, a fenntartási költségek ennél nagyobb ütemben emelkedtek. Az elmúlt évben a lakásár emelkedés üteme gyorsult, meghaladta a 20 %-ot. Emiatt súlyosbodtak a fizetőképességi problémák, egyre több az olyan igénylő, aki az új személyi tulajdonú lakást még a támogatásokkal együtt sem képes megávásárolni.- A fővárosi funkcióból adódóan olyan feladatok is jelentkeznek, melyeket többségében bérlakásokkal lehet csak kielégíteni. Ilyen pl. a szanálások miatti elhelyezés, az állami, tudományos, kulturális szervek káder utánpótlása. . _ Egyre nagyobb az újonnan alakuló gazdasági szervezetek helyiség igénye is, amelynek egy része - a jogszabályi korlátok ellenére - a lakásalapot terheli.- Három közép-európai nagyváros összehasonlító adatait szerint 1976-1986. között az új építések és a lakásmegszűnések egyenlegeként Budapesten 20 %-kal, Prágában 19 %-kal, Bécsben 8 %-kal nőtt a lakásállomány. A 100 lakásra jutó lakosok száma azonban Budapesten a legkedvezőtlenebb. 258 fő, ez a szám Prágában 232, Bécsben 179 fő. Az 1 lakószobás lakások aránya Budapesten 34, Prágában 33, Bécsben 22 %, a komfort nélküli és félkomfortos lakások aránya Budapesten 26, Prágában 15, Bécsben 29 %.- A fővárosba való bevándorlás üteme a számítottól eltérően nem csökken. Ennek következtében Budapest lakónépessége 1981. óta 53 ezer fővel növekedett, s ez év elejére elérte a 2.113 ezer főt. A 100 lakásra jutó lakók száma az évtizedeken át tartó csökkenéssel szemben az utóbbi 2-3 évben stagnál (258). Egyre nagyobb a társadalmi nyomás a fővárosi ingatlanszerzést és a lakásigénylés benyújtását korlátozó szabályok feloldására.- Folyamatosan nő a lakásigénylések száma, 1988. év végén A 68.700 igényt tartottunk nyilván, ezen belül a lakással nem rendelkező (54.800), illetve a tanácsi bérlakást igénylők száma (49.200) emelkedik. Arányuk 79,8 %, illetve 71,6 %. Számolni kell azzal, hgy az 1970-es évtizedben született nagyobb létszámú korosztályok a 90-es évek ele jétől családalapítók lesznek. Amiatt a lakásigények tovább növekednek.- A lakásbérleti jog igen részletes, ugyanakkor merev és társadalmilag igazságtalan szabályait és ellentmondásait az elmúlt másfél évtizedben a többszöri módositás ellenére nem sikerült feloldani. A szerzett jogok alapján álló szabályozás fokozatosan a bérlők jogait növelte, a lakásbérlet a bérlők és utódaik számára kvázi tulajdonként funkcionál. Ugyanakkor a lakással nem rendelekezőket jövedelmivagyoni viszonyaik szerint "szelektálja" és belekényszeríti'! Y í to) ( | r _
