1989. október 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

62

f 000* * #-vj .*•*© '*>‘*00

i

_ o _

Műtárgyvedelem

1S60 óta (100 %) a múzeum gyűjteményei jelentősen megnövekedtek (1988 december 31. - 170 %). Ezen belül a régészeti gyűjtemény 58,6 %-kal, a képzőnűvészeti 35,9 %-kal, az újkori történeti anyag pedig 264,4 %-kal nőtt. Ezzel szemben a gyűjtemények megőrzését, a műtárgyvédelmet biztosító raktározási terek (m2 - m3) lényegében változatlanok maradtak, sőt, bizonyos műtárgytípusok (pl. a középkori építészeti kőtöredékek) esetében lényegesen romlottak. Az újkori gyűjtemények jelentős része, kb. 50 %-a bérelt raktárakban, valamennyi építészeti kőtöredék sufnikban, penészes pinceraktárak- t bán, a barokk szoborgyűjtemény jelentős része fűtetlen helyiségekben tárolt, amelyek a legelemibb műtárgyvédelmi feltételeket, higiéniát sem biztosítják, a muzeológiai munkát lehetetlenné teszik, a tárgyakat lassú pusztulásra ítélik.

A gyűjtemények elhelyezési feltételei alapvetően meghatározzák a társadalmi tulajdon védelmének a helyzetét.

A Fővárosi Tanács a BTM négy legfontosabb telephelyén 8 m/Ft költség- ráfordítással biztonsági berendezést szereltetett fel, s biztosította három objektum élő őrzésére, a PFŐ szabályzataiban előírt 61 fő státusát és felszereléseiket. A polgári fegyveres őrség megszervezése nem tette feleslegessé a teremőri szervezetet. Az őrzésbiztonság javítására a nem távoli jövőben mozgó polgári fegyveres őrség megszervezését tervezzük, így kívánjuk a teremőri rendszert kiváltani és megszüntetni.

' Munkaerőhelyzet

A Budapesti Történeti Múzeum jelentős mértékben sajátos szervezetéből következően is az ország legnagyobb alkalmazotti létszámú múzeuma. Az 1988 december 31 —i adatok szerint a múzeum állományába tartozik, a főigazgatót is beleszámítva, 100 szakalkalmazott, 18 ügyintéző, 4 ügyviteli dolgozó, 46 fizikai dolgozó, 56 fegyveres őr,

64 részfoglalkozású alkalmazott és 106 teremőr.

6í I

! i : 1