1989. október 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

56

i- 3 b) A Múzeum tudományos munkájának fő irányai történetileg alakultak ki. Legrégebbi a több mint száz éves múltra visszatekintő,

Aquincumra koncentrálódó római-kori régészeti kutatás.

Emellett alapvető fontosságú a Budai Vár palota- és polgári negyedére, az Óbudára és az egykori Pestre koncentrálódó középkori városrégészeti kutatásban betöltött hazai vezető szerep. A Budapest Régiségei című periodikára alapozva ezek teremtették meg az intézmény nemzetközi tekintélyét.

Az elmúlt két évtizedben a budapesti városrekonstrukció hatalmas ^

leletmentéseket tett szükségessé, amelynek anyagi fedezetét a Fővárosi Tanács a beruházások összegéből biztosította. A leletmentések az intézménytől is nagy erőfeszítéseket kívántak. Ilymó- don került sor az aquincumi polgárváros és katonaváros területén több nagyméretű régészeti ásatásra, közülük is kiemelkedik a Thermae Maiores feltárása. A római-kori maradványok műemléki helyreállításához és szabadtéri múzeumként történő bemutatásához a tanács 140 mFt-tal járult hozzá. Az eredmények sorában nem kevésbé jelentős az óbudai királynéi vár és város fontos, világi és egyházi épületegyütteseinek feltárása.

Ebben az időszakban került napvilágra a méltán világhírű budavári gótikus szoborlelet is.

A nagy volumenű régészeti feltárások fenntartották az intézmény iránti nemzetközi érdeklődést és Európa-szerte pozitív publicitást biztosítottak a BTM értékmentő és értékmegőrző tevékenységének .

i

! j

c) A történeti muzeológia elsősorban a gyű.jteményejlesztésben mutatott fel eredményeket. 1960 óta az újkori történeti gyűj- temény 264,4 %-kal nőtt. Pozitívnak kell értékelnünk a múzeumnál: a várostörténeti tudományszervezésben játszott szerepét is, amelyet az évtizedes múltra visszatekintő forrásfeltárások pl. a Monumenta Diplomatica Civitatis, Monumenta Historica Buda! rí

3 b

X

*0/00 * '' '*#* "*00