1989. október 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
232
___ —— a mn • ff ;i raíp ^ ^ '' ' !" v?!|to to d- 3 b) A Múzeum tudományos munkájának fő irányai történetileg alakultak ki. Legrégebbi a több mint száz éves múltra visszatekintő, Aquincumra koncentrálódó római-kori régészeti kutatás. Emellett alapvető fontosságú a Budai Vár palota- és polgári negyedére, az Óbudára és az egykori Pestre koncentrálódó középkori városrégészeti kutatásban betöltött hazai vezető szerep. A Budapest Régiségei oímű periodikára alapozva ezek teremtették meg az intézmény nemzetközi tekintélyét. Az elmúlt két évtizedben a budapesti városrekonstrukció hatalmas leletmentéseket tett szükségessé, amelynek anyagi fedezetét a Fővárosi Tanács a beruházások összegéből biztosította. A leletmentések az intézménytől is nagy erőfeszítéseket kívántak. Ilymó- don került sor az aquincumi polgárváros és katonaváros területén több nagyméretű régészeti ásatásra, közülük is kiemelkedik a Thermae Maiores feltárása. A római-kori maradványok műemléki helyreállításához és szabadtéri múzeumként történő bemutatásához a tanács 140 mFt-tal járult hozzá. Az eredmények sorában nem kevésbé jelentős az óbudai királynéi vár és város fontos, világi és egyházi épületegyütteseinek feltárása. Ebben az időszakban került napvilágra a méltán világhírű budavári gótikus szoborlelet is. A nagy volumenű régészeti feltárások fenntartották az intézmény iránti nemzetközi érdeklődést és Európa-szerte pozitív publicitást biztosítottak a BTM értékmentő és értékmegőrző tevékenységének . c) A történeti muzeolégia elsősorban a gyűjteményejlesztésben mutatott fel eredményeket. 1960 óta az újkori történeti gyűjtemény 264,4 %-kal nőtt. Pozitívnak kell értékelnünk a múzeumnak a várostörténeti tudományszervezésben játszott szerepét is, amelyet az évtizedes múltra visszatekintő forrásfeltárások pl. a Monumenta Diplomatica Civitatis, Monumenta Historica Budaa fa n i I \y fai _ . _ _ . * - ■ ■ -•
