1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
179
* ••'fa?® ! J- 13 Tapasztalatunk az, hogy a családok egy része nem akar, más része pedig nem képes életvitelén pozitiv irányban változtatni . Kevés kivétellel nem változik pozitiv irányba az alkoholista életmódot folytató szülők viselkedése, mert esetenként az átmeneti javulást ismét az ivás követi, és ugyanez vonatkozik a bűnelkövetőkre is. A lumpen, munkakerülő életvitel ritkán megfordítható folyamat, és ezért a gyermek és a család életének visszarendeződésére kevés a remény. Vannak olyan családok, amelyek a nevelőotthonba kerülést követően bomlottak fel - és az anya vagy az apa élettársi kapcsolatát a gyermek csak megzavarná, - ezért nem kívánják őt hazavinni. Más esetekben a nehezedő életviszonyok mellett a szülők azért nem kérték az állami gondozás megszüntetését, mert nem képesek a gyermeket megfelelően eltartani, gondozni, nevelni és hétvégeken úgyis találkozhatnak vele, tehát kapcsolatuk megoldott. Egyes családoknál a gyermek nélküli "könnyebb élet" megszokottá vált, ezen nem is kivánnak változtatni. Találkoztunk olyan esetekkel is, ahol a család képtelen megfelelő lakásmegoldást találni, és néhány év elteltével még mindig ugyanolyan rossz életviszonyok között élnek, mint az állami gondozásba vételt megelőzően. Volt azonban olyan eset is, ahol a lakásprobléma megoldása után - amit a gyerekekre tekintettel kaptak - sem kérték a nevelőotthoni elhelyezés megszüntetését . A jogszabály csak átmeneti megoldásnak szánja az állami gondoskodást, és inkább a szülői felelősséget igyekszik ébren tartani. Ennek érdekében a Gyér. uj rendelkezése szerint a gyámhatóságnak folyamatosan figyelemmel kell kisérnie - a 1 \ ' | ll3 // ! t I I II J I ^ 00 mai tani' V
