1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

176

! í- 10 ­gyeimen kivül hagyják gyermekük érdekeit, ezért ezen a terü­leten a leggyakoribb az állampolgár és hatóság közötti üt­közés. Probléma az is, hogy a jogszabály nem ad lehetőséget a gyermek életkorára figyelemmel - indokolt esetben - a kérelem elutasítására, ugyanis kevés az esélye annak, hogy pl. egy 16 éves gyermek esetében a határozat végrehajtható. 8/ Az állami gondoskodás uj rendszere, a felülvizsgálatok. f .Az 1987. julius 1-én hatályba lépett jogszabályok megvál­toztatták a kiskorúakról való állami gondoskodás rendsze­rét . Korábban a gyámhatóság a kiskorút intézeti elhelyezésben részesíthette (ez a szülői felügyeleti jogokat nem érin­tette, a szülő csak gondozásra, nevelésre adta gyermekét a nevelőotthonba), vagy állami gondozásba vehette (ebben az esetben a szülő felügyeleti joga szünetelt, és azokat a GyIVI igazgatója, mint intézeti gyám gyakorolta.) A módositás alapján a kiskorú intézeti elhelyezett, inté­zeti nevelt, vagy állami nevelt lehet. Az intézeti elhelyezés változatlan jogintézmény, az inté­zeti nevelés és az állami nevelés viszont merőben uj jogi konstrukció. Az intézeti nevelésbevétel esetén a gyámhatóság dönt,hogy a beutalást követően mely szülői felügyeleti jogok gyakor­lását hagyja meg a szülőnél, és melyeket ruházza az inté­zeti gyámra. A gyámhatóság azt a kiskorút veszi állami nevelésbe, aki­lífa i ) I y ” V .0* » tp

Next

/
Thumbnails
Contents