1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
169
H w j | m---------t— I i- 3 ügyintéző számára is nehézkes, 0 laikus számára áttekinthetetlen. Az egységes jogértelmezés és joggyakorlat kialakítása érdekében beadványi- és határozati iratmintákat készítettünk, konzultációval egybekötött továbbképzéseket szerveztünk, szakmai iránymutatásokat adtunk ki. Ennek ellenére az ügyintézők - főleg az újak - rengeteg gyakorlati problémával küzdenek. II. A MÓDOSÍTÁS KÖVETKEZMÉNYEI A/ A Családjogi Törvény A módositás érintette a házasságkötési korhatárra vonatkozó szabályokat. Korábban házasságot az a férfi köthetett, aki a 18., illetve az a nő köthetett, aki a 16. életévét betöltötte. 16 év fölötti férfi és 14 év fölötti nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthetett házasságot. A módositás azt az életkort, amelyben a házasulók engedély nélkül köthetnek házasságot, férfiakra és nőkre egyaránt a 18. életévben, a nagykorúság korhatárában állapította meg. Azt az életkort pedig, amelynek elérésétől a gyámhatóság engedélyt adhat, férfiakra és nőkre egyaránt a 16. életévben állapította meg. A jogalkotó célja ezzel az volt, hogy a fiatalkorúak meggondolatlan házasságkötését megakadályozza. ? f cA /° >
