1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
i i j- 6 A fővárosi szakmai irányító szervezet megítélése szerint az eredmények messze nem kielégítőek. A szervezetkorszerűsítés keretében megteremtődtek bár az új rendszerű gazdálkodás szervezeti keretei, de ennek érdemi kibontakozása a gazdasági kényszerítő körülmények hiánya, valamint a kerületi tanácsok vállalatfelügyeleti munkájának hiányosságai miatt teljeskörűen ezideig nem történt meg. Nem alakult ki a vállalatoknál az új követelményekhez igazodni képes személyi állomány, a megújulási készség gyenge, a bérlők panaszai zömmel jogosak. Mi jelentheti ebből a helyzetből a tényleges kiutat? Amennyiben a peremfeltételek nem változnak, csak arról lehet szó, hogy a jelenlegi gazdasági szabályozó rendszeren belül az edddiginél következetesebben valósítsuk meg az érdekeltségi rendszer további erősítését, az önelszámoló egységek önállóan gazdálkodó egységekké szervezését. Ha a központi szabályozás lehetőséget ad valódi reformra, akkor lehet szó arról, hogy gyökeres változás, a piaci viszonyok tényleges érvényesülése irányába mozduljunk el. Szerintünk az ingatlankezelés rendszere a jelenlegi formájában nem tartható fenn. Helyét és működését be kell illeszteni a reformfolyamatokba. 6./ összefoglalva megállapítható, hogy az ingatlankezelés többszöri ellentmondásos átalakítása ezideig csak részeredményeket hozott. Pozitívum az elmaradt felújítások pótlása, a lakások korszerűsítése, valamint egyes városrészek rehabilitációja. Ugyanakkor számos ellentmondás megmaradt, vagy új feszültségek keletkeztek:- A szervezetkorszerűsítéssel,illetve az ösztönző rendszer kezdeti lépéseivel elért eredményeket rontotta a források reálértékének - 1989-től nominálértékének - csökkenése (árszínvonal növekedés, infláció, új adórendszer kihatásai) amely a VII.ötéves tervidőszakban már olyan mértékű volt, hogy tervszinten sem tette lehetővé a korábbi tervidőszak azonos célkitűzéseinek megvalósítását;- a felügyeleti rendszer módosítása, a kerületi tanácsok hatáskörébe adása ezideig nem hozta meg a kívánt eredményt: a lakossági érdekek helyi önkormányzati szintű hathatós egyeztetését, érvényesítését és az alapítói jogoknak a tényleges gyakorlását;- a vállalatok hozzáállása, megujúlási készsége rendkivül eltérő; többségüknél az elvárható alkalmazkodási készség is hiányzik és kevés a kezdeményezés;- a fővárosi irányítás is kétarcú volt: miközben ösztönözte a kerületi és vállalati önállóságot, felvállalt operatív irányítási és felügyeleti feladatokat; nem volt eléggé következetes. f\ o> X » .1*
