1989. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
325
í 7 " ' ' ” w ' “ ™ i- 8 lalni, ütköztetni. A végső megoldást -háromfordulós testületi tárgyalást sem tart kizártnak - illetően konszenzusra kell törekedni, a társadalmi rétegek közötti feszültségeket fel kell oldani. A testület illetve a közvélemény előtt tisztázni kell az előterjesztés szándékát és célját, ugyanakkor határozottabban kell bemutatni a lakásgazdálkodás neuralgikus pontjait, /Pl. lakbérkérdés, ingatlankezelés, első lakáshoz jutás/. Az előterjesztéseket a Tanács BeruházásiÉpitési és Lakáspolitikai Bizottsága is megtárgyalta és aggályait fejezte ki a javaslatokkal szemben. Rafaelné dr. Rikli Erzsébet: A hozzászólásokat követően a rendelet-tervezethez elmondja, hogy az igénylési összeghatárok a KSH által közzétett társadalmi minimumhatárok felett lettek kialakítva. A KSH az adatait a tárgyévet követő kilenc hónap után teszi közzé, ezért arra történő visszahivatkozás összegmegjelölés helyett- nem célszerű. Az alternatívák közül a 2. számuak a mérlegelési jogot automatikusan beépitik a rendelet-tervezetbe. A helyi támogatás odaítélésének további liberalizálását nem tartja indokoltnak. Elnök: Összefoglalójában a következőket mondja el: a koncepció előzetes elgondolásai, kiindulópontja nem tisztázott, a koncepció labilis. A társadalmi vitára alkalmassá kell tenni; nem tisztázott az ingatlankezelés átszervezésének feltételei, holott a tanácsi szerveket ért kritikák 50%-a az ingatlankezeléssel kapcsolatos; ugyancsak nem tisztázott mennyi szociális bérlakásépitésre van szükség; a koncepció rövid távú intézkedéseit jobban ki kell dolgozni; a továbiakban a lakásépítés illusztrálásaként a bruttó költséget kell bemutatni a nettó helyett; a közigazgatási határok esetleges változtatására utalást törölni kell; be kell mutatni és adatokkal alátámasztani, hogy a lakásgazdálkodás problémáit a felvándorlás okozza; hangsulyoi JZS" 1 * . . . ... — — ■ ^