1989. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

161

I I

i

u- X Egymás után hozza létre mintaszerű kiadványait éves átlagban kb. tízet.

Az ellenséges légkörben egészsége megromlik.

1702 márciusában halt meg.

Síremléke a kolozsvári Házsongárdi temetőben áll.

Elveiről, céljáról a Mentség címen ismert kiadványában ír.

"A közönséges jót eleibe kell tenni a magánosnak."

Kolozsvári nyomdája megnyitásának évében ingyen nyomtat

ábécéskönyvet az iskolásgyerekeknek.. ^

1 Se szeri, se száma ingyen nyomtatásainak, ajándékba adott

könyveinek.

0

Azt vallja: "ez az én hivatalom, hogy könyvekkel bővítsem és olcsósítsam e hazát", hogy a könyvek segítségével eltűnjék "az írástudatlanság mocska", hogy elterjedjen az olvasásnak tudása", az asszonyok és a parasztok is megtanuljanak olvasni, magyar iskolák létesüljenek.

Betűmetsző pályafutásáról írja: "Ti. ezzel például akartam lenni a magyarságnak, hogy énreám nézve adnák mások is jó mesterségre magukat ..."

Fantasztikus teljesítményét már kortársai is észreveszik, amit mába szólóan bizonyít Halotti kártája.

A tudós nyomdász utóélete is kalandos.

Csak századunk 50-es éveiben bizonyítják be külföldi kutatók, hogy az addig Jansonnak tulajdonított híres antikva Tótfalusi munkája. >

Ma már könyvtárnyi irodalom foglalkozik munkásságával, melyből kiemelkedik Maimon György munkája részletekbe menő alaposságával .

Korunk nyomdásza a .legkorszerűbb számítógépes technológiák korában is használja Tótfalusi abszolút időálló betűtípusait, azokat a tipográfiai elveket melyek az igényes tervezés alapjai.

Szomorú tény, hogy Magyarországon e példás életű, teljesítményű emberről, a legnagyobb magyar nyomdászról a mai napig nincs elnevezve iskola, intézmény.

i 46/f

i

— - —---------------í

» * *

— __

» »• ««*