1989. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
15
' ' ' " - T— » i» 1 *- 7 III. A lakásgazdálkodás hosszú távú modellje /az átalakítás iránya az ezredfordulóig terjedő időszakban/ A lakásgazdálkodást a folyamatban lévő gazdasági és politi- kai reform követelményeihez szükséges igazítani. Elképzelé- k síink szerint a társadalompolitikai célokat olyan szabályozott Piaci tipusu lakásrendszerrel lehet elérni, amelyben a lakás sajátos piaci árú. A gazdasági és szociális szempontul? világos elkülönítésével lehet a társadalmi igazságosságot szolgálni: a lakástermelésben, -fenntartásban a gazdasági, mig a lakásellátásban és -használatban a családok jövedelmivagyoni helyzete legyen a döntő szempont. A változások alapfeltétele tulajdonosi reform végrehajtása. Ez azt jelentené, hogy a személyi és a szövetkezeti tulajdon továbbélése mellett a jelenleg állámi tulajdonban lévő bérlakások tanácsi /városi/ tulajdonba kerülnének. Ezen kivül gazdálkodó szervezetek és - családi igényeiket meghaladó mértékben - magánszemélyek is szerezhetnek lakástulajdont, amit tetszés szerint bérbeadással hasznosíthatnak. A tulajdoni reformnak együtt kell járnia a tulajdonosi jogok erősítésével: a bérlakásokat valódi bérletté kell átalakítani . A tulajdonosi reformnak együtt kell járnia a jelenlegi kezelői rendszer átalakításával. A tanácsi bérlakásállományban 7Ts7 a vállalkozók versenye biztosíthatja a fenntartás költségtakarékosabb megoldásait. Ezt erősítheti, ha a bér- [ lök öntevékeny szervezetei /bérlőközösségek, bérlőegyesületek/ fenntartási tevékenységre vállalkoznak. A saját használatra szolgáló lakásépítésen kivül a lakásépítést egyértelműen vállalkozási alapra kell helyezni, mindenféle tulajdoni korlát nélkül, függetlenül attól,hogy értékesítésre, vagy bérletre történő építésről /és működtetésről/ van-e szó. így vállalkozóként építhetnek lakást magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, tanácsok, vagy azok társaságai. A mai értelemben vett állami bérlakás épités helyébe a tanácsi /városi/ bérlakás épités lép. A főváros bérlakásállományának struktúrája hosszú távon kétféle, ellentétes irányú mozgás alapján alakul. Egyfelől a jelenlegi állami bérlakások száma az átalakítás folyamán az elidegenítés, szövetkezeti tulajdonba adás alapi //4~ ; L _____ — — --------
