1989. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
156
4 ! 1. bz. melléklet.. dr. Pogány Frigyes ( 1908. szeptember 9.- 1976, december 15-) IJr Pogány Frigyes építész, városépitész, esztéta, és művészeti íré volt, mindenekelőtt azonban az építészet és művészet áldozatkész szolgája, pedagógusa. Nyugalmazott egyetemi tanár és a Magyar Iparművészeti Főiskola rektora, a Magyar Építőművészek Szövetségének volt elnöke, mindig tevékeny, fáradhatatlan közéleti ember és elmélyült , problémaláté, műgonddal alkotó tudós és író. Huszonöt éves pedagógusi pályafutása alatt épitészmérnök, képző-ős. iparművész nemzedékek nevelője és az ismeretterjesztés lelkes, "megszállott" művelője. A harmincas évek közepén a Hunnia Filmgyár díszlettervezőjeként kezdte a fiatal épitészmérnök pályafutását. Művészeti érdeklődése inár ekkor kibontkozott, a kéU világháborü között több alkalommal járt Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, s egy alkalommal Franciaországban is. Ezek az utak fejlesztették ki műértő érzékenységét, o a filmgyári évek ébresztették rá az optikai vizuális hatások jelentőségére, a térérzékelés pszichológiai-fiziológiai folymatainak mibenlétére. A filmgyárban tanul meg művészi szinten fotózni, akkoriban készített firenzei fotói még harmincöt évvel későbbi könyvében is meggyőzőek. Későbbi életműve erre a precíz optikai-fotó ismeretekre is épül: előadásaihoz, könyveihez maga készítette hatalmas műgonddal és munkával felvételeit , képes volt hajnalban elkapni egy reneszánsz palota keleti homlokzatának rövid megvilágítását, órákat, napokat tölteni a nézőpontok kikeresésével, megtervezésével az élmények pontos rögzitése-elemzése érdekében. Könyveinek jóformán minden felvételét maga készítette, maga nagyította, dolgozta ki Rektor korában is fényképeit. 1935-től 1949-ig - rövid háborús megszakítással - a főváros építészetének szolgálatában működött, városépítészeti, művészeti és műemléki ügyekkel foglalkozott. A F elszabadulás után fő tevékenysége a Vár helyreállítására irányult.A Vár bizottságának tagjaként később is szívügyének tekintette az ott folyó műemléki és egyéb munkákat. Műszaki^katonai szolgálata során, már az új magyar demokratikus hadseregben, századparancsnokként a debreceni pályaudvart állította helyre- az ezért kapott elismerés volt számára az első, örömmel felemlített megbecsülés. AQ \ [ ► 4 * • '*mp
