1989. augusztus 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
94
I ' ■ ~ ■ " I . * i ••• -.a*® íi ! * A részletes koncepció alapján a fürdőstruktúra javítása, a kapacitások bővítése, a szolgáltatások színvonalának növelése, s nem utolsósorban a kereslet igényei szerint az alábbi fürdőfajták építése javasolható: 1. Kizárólag úszási (vízi sport) céllal épült, takarékos kivitelű objektumok iskolások és sportolók számára. 2. Télen-nyáron üzemelő, esetleg szabadidőközponthoz kapcsolódó közfürdők költségesebb megoldással. Külön kategóriát képeznek elsősorban a szállásférőhelyekkel (szállodákkal) együtt épülő létesítmények, amelyeknek telepítési helyei a fővárosban behatároltak (Dráva utca, Pascal, Csepel, Csillaghegy, Tabán, Óbuda). 4.2.3 Gazdálkodási kérdések A felszabadulást követően a közfürdőket mint szociálhigiéniai létesítményeket értelmezték. k A mai és a jövőbeni igények sokkal összetettebb szolgáltatásokat irányoznak elő, ami a gazdálkodási szemlélet módosítását is maga után vonja. E kérdéskörön belül elsősorban a Fővárosi Fürdőigazgatóság által üzemeltetett közfürdők vállalatgazdálkodási problémái jelentősek. Figyelembe véve az FFI által üzemeltetett közfürdők növekvő forgalmát - a felmerült igényeket mind a szolgáltatás színvonalának emelésében, mind a szolgáltatások bővítésében - egyértelműen rögzíthető, hogy a vállalat saját bevételeiből az üzemeltetés költségeit sem tudja árkiegészítés biztosítása nélkül fedezni. A fürdőobjektumok állaga oly mértékben leromlott, hogy rekonstrukciójuk előkészítése és megkezdése halaszthatatlan, különösen a történelmi-műemléki gyógyfürdők esetében. A vállalat bevételeiből és állóeszközeinek értékéből képződő fejlesztési alap olyan minimális, hogy az állóeszközök szintentartására sem elegendő. A fürdőüzemek gazdálkodásának javításához az alábbiak lehetőségét vizsgáltuk meg: — az önköltséggel való racionálisabb gazdálkodás, — a bevételi lehetőségek javítása a fedezet növelése érdekében, a népgazdasági érdekek figyelem- bevételével kialakítandó árpolitika, — az energiafelhasználás csökkentése az épülettérfogat, a vízfelület és a vízhőfok közötti összefüggések optimalizálásával (magasabb fürdővíz-hőmérséklethez magasabb léghőmérséklet tartozik),-a bakterológiai szennyeződés a 30 °C fölötti medencevízben ugrásszerűen megnő, ezért a gyógymedencék kivételével valamennyi medence vízhőfokának 30 °C alá történő beállítása (strand-, gyermek-, úszómedencék stb.), ami egyben hőenergia-megtakarítást is jelent), — a fürdővizekben levő hőenergia hasznosításával a fűtési energiaköltségek csökkentése (hőszivattyúk alkalmazása), — a rentabilitásra törekvés érdekében kisebb fürdők esetében a bérbeadás, nagyobb fürdők esetében a társulásos formában történő üzemeltetés és fejlesztés, — a bevételek növelése érdekében mind a lakosság, mind az idegenforgalom fogadásában jelentős szerepet játszó fürdők — rekonstrukciójuk, ill. felújításuk után — részesüljenek az idegenforgalomból származó haszonból (a fürdők forgalmából haszonhoz jutó vendéglátó, kereskedelmi 3h ^ ■ - — _ l
