1989. július 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
épitése iránti igények kielégítése korlátozott, a kereslet és a kinálat területileg eltérő.- A beépités jellege, a közlekedési helyzet, a bonyolultabb szervezhetőség, a magasabb épitőipari munkabérek és munkásellátási költségek miatt a lakásépités és fenntartás költségei az országos átlagot meghaladják. A magasabb telekára beépitési felszereltségi előírások, a magán- forgalomban a dinamikus kereslet a lakásárakat a fővárosban még tovább növelik. Amig az épitési költségek 1983-87. között országosan az árszínvonal növekedési ütemével megközelítően azonosan, 36 %-kal, addig Budapesten 48 %-kal, a fenntartási kölségek ennél nagyobb ütemben emelkedtek. Az elmúlt 1 évben a lakásár emelkedés üteme gyorsult, meghaladta a 2o %-ot. Emiatt súlyosbodtak a fizetőképességi problémák, egyre több az olyan igénylő, aki az új személyi tulajdonú lakást még a támogatásokkal fo i együtt sem képes megvásárolni.- A fővárosi funkcióból adódóan olyan feladatok is jelentkeznek, melyeket többségében bérlakásokkal lehet csak kielégíteni. Ilyen pl. a közérdekű elhelyezés, az állami, tudományos, kulturális szervek káder utánpótlása, a fegyveres testületek tagjainak lakásigénye. Egyre nagyobb az újonnan alakuló gazdasági szervezetek helyiség igénye is, amelynek egy része - a jogszabályi tiltások ellenére - a lakásalapot terheli. A legutóbbi /1987. évi/ reprezentativ felmérés szerint a főváros mintegy 816 ezer lakásállományából 23 ezer lakást hasznosítottak kívülállók részére, ezen belül a nem lakás célú hasznosítás aránya 56 % volt.- Három közép-európai nagyváros összehasonlitó adatai szerint 1976-1936. között az új épitések és a lakásmegszüné- sek egyenlegeként Budapesten 2o %-kal, Prágában 19 %-kal, Bécsben 8 %-kal nőtt a lakásállomány. A loo lakásra jutó lakosok száma azonban Budapesten a legkedvezőtlenebb: 258 fő; ez a szám Prágában 232, Bécsben 179 fő. Az 1 lakószobás lakások aránya Budapesten 34, Prágában 33, Bécsben 22 %, a komfort nélküli és félkomfortos lakások aránya Budapesten 26, Prágában 15, Bécsben 29 %.- A fővárosba való bevándorlás üteme a számítottól eltérően nem csökken, Budapest lakónépessége az elmúlt év elején 21o5 ezer fő volt. A loo lakásra jutó lakók száma az évtizedeken át tartó csökkenéssel szemben az utóbbi 2-3 évben stagnáló /258/ tendenciájú. Egyre nagyobb a társadalmi nyomás a fővárosi ingatlanszerzést és a lakásigénylés benyújtását korlátozó szabályok feloldására.- Folyamatosan nő a lakásigénylések száma, 1988. év végén I 68.7oo igényt tartottunk nyilván, ezen belül a lakással nem rendelkező /54.8oo/, illetve a tanácsi bérlakást So * «<•»«» . .?»- 3 - — — ---------------------------------------------------------------—-—, i
