1989. május 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

8

i - - , , ,- 4 ­A számadatokat elemezve megállapítható, hogy évek óta egyen­letes munka csak a III. és X-XVII. kerület területén tapasz­talható és kielégíthetőnek minősíthető a XVI., XVIII., XX., XXI. és XXII. kerület munkája. A II. kerületben az előkészítő munka nehezen indult, de jelentősen felgyorsult. A többi kerület eredménye a kizárólag állami tulajdonban álló ingat­lanok tekintetében még sok kívánnivalót hagy maga után. Az elidegenítés lebonyolitása — Nincs megfelelő javulás a kijelölést követő vállalati tevé­kenységet illetően. A társasházi alapitó okiratok elkészitése, ingatlannyilvántartásba bejegyeztetése, az értékesítési meg­bízások kiadása, - bár számszerűen megnövekedett, - de vonta­tott. Ez a munka még ott is nehezen indul meg, ahol a lebonyo­lítást az ingatlankezelő vállalatok saját szervezetükkel végzik. Az 1982-1987-es években elidegenítésre kijelölt lo.l34 lakás­ból 6865 lakást /68 %/ adtak át a tényleges értékesítés lebo­nyolítására, ugyanakkor az 1988 évben eladásra kijelölt 6l6o lakásból mindössze 3239 lakásnál /53 %/ kezdték meg a munkát. A fejlődés üteme - a számszerű emelkedés ellenére - sem növe­kedett arányosan. Ebből következik, hogy a kerületi tanácsok nem tettek eleget az 1985 évi tanácsi határozatnak, a társas­házzá alakítás ütemét, a megbízások alapján a lebonyolításra átadást nem megfelelően ellenőrizték, illetőleg ha igen, a gyorsításra nem fordítottak elég gondot. Több éve kifogásolható ez a helyzet az I., II., IV., V., VI., XII. és XIII. kerület területén. Igazán elfogadható munkát e vonatkozásban is csak a III. és X-XVII., valamint a XXI. kerület nyújtott. ? Ili . IIn . 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents