1989. május 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
185
. - - • - - • ~ \ - 3 Az ellenérték fizetése nélküli átadást indokolja az is, hogy ezeknek az épületeknek állami tulajdonban megtartása a területi szétszórtság miatt fenntartási gondokat jelent. A nemzeti vagyon védelme az elmaradt felújítás pótlását elsősorban a középtávú programban teljes felújításra tervezett épületeknél indokolja. A lakóházjavitási alap csökkenése, a helyreállitás megvalósitása, az állami tulajdon fenntartása esetén bizonytalan. A helyreállitás feltételeit az uj tulajdonosok is csak a vásárlás fizetési terheitől mentesítve képesek meghatározott határidővel vállalni. 6. §. /2/ bekezdéshez; A vételár fizetése nélkül tulajdonba adható épületek címjegyzékbe foglalását az állampolgári jogok gyakorlásának biztonsága követeli. 7. §. /!/ és /2/ bekezdéshez: A központi jogszabályi rendelkezések szerint, ha a házingatlant /lakást/ a kívülálló beköltözhető állapotban vásárolja meg, azt annak kell eladni, aki a forgalmi értékhez képest, - azt meghaladóan is, - a legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi. Ez a rendelkezés egy év tapasztalatai alapján az indokolt lakásigények vásárlás utján történő méltányos kielégítését kizárta. Ezt oldja meg a tanácsi rendelet ügyelve arra is, hogy a kijelölésre jogosult tanácsok érdekeit a megüresedett lakások elvonásával ne sértse. V 8. §-hoz: Jogszabályi rendelkezés 1989. január 1-től lehetővé teszi a házingatlanok lakásszövetkezetek részére történő elidegenítését, - a kijelölésre jogosult végrehajtó bizottság döntésétől függően, - akár ingyenesen is. Ez esetben a lakásszövetkezetekről szóló rendelkezések szerint a lakások a lakásszövetkezet ■ \ SÍM
