1989. május 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

172

Az uj jogszabályi rendelkezés megjelenéséig is időszerűnek látjuk, hogy a Tanács a fővárosban változtassa meg az elidegenítéssel kapcsolatos eddigi koncepcióját, célul tűzve; csak azok az épületek maradjanak állami tulajdonban, amelyeket a központi jogszabályok kivonnak az értékesítésből, illetőleg e kör csak a Vár területén lévő házingatlanokkal bővüljön ós azokkal az épületekkel, amelyek elidegenítése műszaki állapotuk miatt méltánytalan terhet róna a vevőre.

A jövőre utaló célok megjelölése mellett a jelenlegi szabályozáshoz kapcsolódva tájékoztatjuk T. Tanácsot, hogy az

1988. decemberében megjelent központi jogszabályi rendelkezések /90/1988./XII.22./MT. számú rendelet és a végrehajtására kiadott 14/1988./XII.27./ÉVM-MÉM-PM. számú együttes rendelet/

1989. január 1-i hatállyal újból módosították a házingatlanok elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseket.

A főbb uj rendelkezések:- a kizárólag állami tulajdonban álló lakóépületek és a vegyes rendeltetésű épületek lakásai, épületszerkezetei, központi berendezései, közös használatra szolgáló helyiségei, területei, földrészletei a lakásszövetkezetek részére is elidege- nithetők, ha a lakások bérlőinek túlnyomó többsége, legalább 66 %-a előzetesen úgy nyilatkozik, hogy a lakás tulajdonjogát nem kívánja megszerezni és tudomásul veszi, hogy a lakásszövetkezetekről szóló jogszabályok rendelkezései szerint az a lakásszövetkezet tulajdonába kerül és a bérlőt a továbbiakban a lakás állandó használati joga illeti meg. Azok a bérlők, akik ettől eltérően vagy nem nyilatkoznak, a lakások tulajdonjogát nem szerezhetik meg, továbbra is bérlők maradnak.

A lakásszövetkezet és a bérlők közötti jogviszonyra a lakásbérletről szóló jogszabályoknak a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

I /fo

I

..................................................................................

i ■ .re' /re.... ■ ■ . • . ■ • ."re . ií/..

J- 3 -