1989. március 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

23

««® I j- 2 r Az 1 főre jutó lakásépitési- ós vásárlási kölcsön átlagos érté­ke lo3,5 eFt/fő, (ebből a Fővárpsi Tanácsnál ós intézményeinél loo,5 eFt/fő, a kerületi tanácsoknál lo6,3 eFt/fő), a 35 óv alattiakra, illetve fiatal házasokra eső átlag lo2,o eFt/fő volt. A kerületi tanácsok közül ötnél jóval oz átlag alatt alakult a nyújtott kölcsön (legalacsonyabb a XVII, kerületben: 54,4 eFt/ fő), A kerületek között a legmagasabb ótlagösszegü támogatásban (155 eFt/fő) a XIX, kerületi tanács részesítette az igénylőket, melyet természetszerűen befolyásolt a rendelkezésre álló helyi források mértéke, illetve az a tény, hogy az igénylők a kölcsönt fo milyen célra kapták. 1983. évben a központi alapot a gazdálkodó szervezetek 46,9 %-a egészítette ki saját eszközből 19,9 millió Ft összegben, további forrást képezett az 1,3 millió Ft értékű - az OTP által fizetett - tőkésített kamat. Az 1988. év végi lakásépitési alap maradvány 24,3 millió Ft, amelyből azonban 15,7 millió Ft lekötött, már odaitólt kölcsön összege, igy a szabad pénzeszköz - mely növeli az 1989, évi tá­mogatási lehetőséget - 8,6 millió Ft, Ebből a kerületi tanácsok 6,4 millió Ft-ot, a Fővárosi Tanács és intézményei 2,2 millió Ft-ot jeleztek. Ez utóbbi döntő része (1,5 millió Ft) a Fővá­rosi Földhivatalnál jelentkezik, ahol az 1989. évben megalaku­ló építőközösség részére tartalékolták a keretet. t A kerületi tanácsok közűi a VIII., XIII., XVII, ós XX. kerüle­teknél mutatkozik jelentősebb összegű maradvány, keletkezésé­nek okai:- változó pónzlntózeti ópitósi kamat-feltótelek miatti bi­zonytalanság,- lakásépítések áthúzódása miatt az átutalás még nem tör­tént meg,- munkahely változtatás miatti soron kívüli visszafizeté­sek, OT j

Next

/
Thumbnails
Contents