1989. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
I- 6 A ezért 1989. évben központi intézkedés várható megöldására. Jelenleg azonban nincs még döntés abban, hogy a parlament által jóváhagyott bérpolitikai intézkedések előirányzatait mikortól, konkrétan mi Iyen célra engedélyezik. A feszült hangulat megnyugtatása és ezzel az oktatás körülményeinek javitása érdekében úgy látjuk célszerűnek, hogy a központi intézkedések bevárása nélkül - a karbantartási feladatok növekményébőI megelőlegezve - 150 mi IIió Ft-ot irányozzunk elő a pedagógusok tulóradijának rendezésére. Ezzel el akarjuk érni, hogy a pedagógusok túlóra esetén az egy kötelező órájukra jutó alapbérük összegét kapják meg. Szükséges ugyanakkor, hogy -a Pedagógus Szakszervezet Budapesti Bizottságával együttműködve - a továbbiakban az alapbérek növelésével párhuzamosan a túlórák előirányzatait is emeljék, hogy i a már megoldott feszültségeket ne tenneljék újra. Amennyiben a központi bérpolitikai intézkedések pótelőirányzatait megkapjuk, j az ál tálunk megelőlegezett 150 mi IIió Ft--ot visszapótoljuk azokra a feladatokra, ahonnan ezt most elvettük. A főváros 1989. évi fejlesztési feladatainak rregvalósífására 14.038,5 mi IIió forint áll rendelkezésre. Az előirányzat a középtávú tervben jóváhagyott alsó határnál ugyan nominálisan 3 %-kal magasabb,de 486,5 mi IIió forinttal elmarad az 1988. évi várható felhasználástól. Ezen belül azonban a szabályozott források a középtávú terv 1989. évi ütemének alig kétharmadát érik el. A fejlesztési forrásokat alapvetően a középtávú tervben meghatározott és az éves ,terv koncepciójában aktualizált priorifásoknak megfeIelően tervezzük felhasználni. A kiadások 68,6 %-a a lakásellátás javítását és a komplex lakásépítés kapcsolódó beruházásainak fedezetét szolgálja. Egyéb ágazati célok megvalósítására á fejlesztési lehetőségek 29,9 %-át fordítjuk, 1,5 %-ból gazdálkodási tartalékot képeztünk. A fejlesztési források fő ágazatok közötti felhasználási arányait vizsgálva megáilapitható, hogy a pénzügyi lehetőség 51 %-át lakásépítésre, 13 %-át a lakásvásárlás helyi támogatására és a lakásmobilitás ösztönzésére, 6 %-át kö2mű, 4 %-át közlekedési fejlesztésekre, 7 %-át az egészségügyi és szociális, 8 %-át az oktatási és kulturális ellátás javítását célzó beruházásokra tervezzük fordítani.A tervezett kiadások 11 %-a egyéb ágazati fejlesztések - ipar, kereskedelem, közösségi és közigazgatás - valamint a gazdálkodási tartalék fedezetét biztosítja. /fi | * •#><«•'. & ** v- issam
