1988. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
243
I saját bevételeinek /1987-ben 247.439 eFt/ mintegy 60-65 %-a a társadalombiztosítástól származik /a fürdő kezelésre ill. kórházi kezelésre beutalt betegek száma és az utalványos árak készpénzesnél magasabb árszintje miatt/. A tanácsi költségvetési támogatás részaránya az 1984.évi 37 %-ról 1987-re 41 %-ra emelkedett az árbevételhez viszonyítva. Összegét tekintve pedig 1985-től több mint 60 %-kal nőtt /118,5 mFt-ról évi 194 mFt-ra/. A támogatás alapvető célja, hogy a már elért fürdőkultüra mennyiségi és minőségi színvonala továbbra is fenn- ^ l tartható legyen. A Fővárosi Fürdőigazgatóság kiadásai nagyjából körülhatároltak. A bérköltség és közterhei 1987-ben mintegy 180 mFt, az üzemeltetéshez, a karbantartáshoz, javításhoz szükséges anyagra 110 mFt-t költöttek, fenntartásra saját kivitelezésben 38 mFt-t, idegen kivitelezésben 65 mFt-t fordítottak. A befejezetlen beruházások állománya magas, 1987-ben több mint 177 millió Ft volt, amit számos korábban elkezdett és különböző okokból el nem készült beruházás- pl. Csillaghegyi szabadidő épület, Pascal fürdő építésének leállítása- okoz /Csillaghegyen 1974-ben a strand legnagyobb medencéjét is be kellett temetni/. A vállalat gazdálkodását a vizsgált években az állami támogatással nyereségesen zárta. Az árbevétel alakulását több tényező befolyásolja:- kedvezőtlen nyári időjárás a strandok személyforgalmát csökkenti,- a hosszabb, rövidebb üzemállások a fürdők műszaki állapota, az elő- L re nem látható meghibásodások javítása miatti forgalom csökkenés,- az összetétel változás. A vizsgált három év alatt az egyes fürdők eredményeiben /veszteség,- nyereség/ nagyfokú változás tapasztalható. Ennek oka az évenként más és más ráfordítás /részleges felújítás, stb./ mellett az is, hogy az állami támogatás teljes egészében a vállalati központnál van elszámolva bevételként, az üzemegységek között nem kerül felbontásra. ! flfn NÉÉ| SL -;o i, • vx * mm***-mmm- 11 -
