1988. december 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
242
i- 2 - I. A szerződések fogalmát és tartalmát a Magyar Népköztársaság Polgári törvénykönyve határozza meg. A törvény jogi garancia arra, hogy az idős emberek ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe, megfelelő jogvédelemben részesülhessenek. A tartási, életjáradéki és öröklési szerződések alapvető célja az idős emberek ellátásának biztosítása. Közös jellemzőjük a huzamosság, az ismétlődő szolgáltatás, a meghatározott rendeltetés, a személyhez kötöttség és a kockázatvállalás, szerencse-jeI lég. Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. A tartás - az eltartott igényeinek, eddigi életvitelének megfelelő ellátás folyamatos biztosításán túl - magában foglalja a gondozást, gyó- k gyíttatást, ápolást és illő eltemettetést is. Álatalában nem előírás a közös háztartásvezetés. Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy termenymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. A szolgáltatás mértékének alkalmasnak kell lennie az ellátás folyamatos biztosítására. A tartási szerződés szabályai vonatkoznak megfelelő eltéréssel az életjáradéki szerződésre is. Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A szerződés lehet ingyenes és visszterhes. A szolgáltatások fejében különféle ellenszolgáltatás biztosítható, igy ingatlan tulajdonjoga, haszonélvezeti jog biztosítása, ingóságok, készpénz, követelés átruházása, lakáshasználat. A lakásbérleti jog folytatására az eltartó akkor jogosult, ha a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább egy év eltelt és az eltartó a bérlő halálakor - legalább egy éve állandó jelleggel - a lakásban lakott, továbbá tartási kötelességeit teljesítette. j A jóváhagyott szerződések jelentős része főleg a belső kerletekben tartási szerződés, melyeket többnyire lakásbérleti jogviszony folytatására kötnek (5.sz. melléklet). A peremkerületekben a személyi tulajdonban álló családi házas ingatlanokra kötik a szerződéseket. Legkedveltebb az öröklési szerződési forma. Előnye, hogy az ingatlan a jogosult haláláig tulajdonában marad, illetékfizetési kötelezettség is csak akkor keletkezik. (I.és 2.sz. me II ék let). Szerződéskötésre minden magyar és nem magyar állampolgár jogosult. 1977. óta jogi személy is köthet szerződést. I 1 I ’ M ! | , ír-K.-> í* v tíagg®
