1988. november 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
99
v fi M mmM Tifir• , —'■ :i +, 4 2. A TÁBLÁK FELIRATA A táblák felirata kisbetűs, nagy kezdőbetűvel. A) Utcanévtábla (1. ábia) Az utcanévtáblát egy piros vízszintes vonal két részre osztja; a felső rész mindig egy sort tartalmaz: 1. sor: A kerület sorszáma római számmal, utána pont. Szóköz után kerület vagy ker., kis kezdőbetűvel (rövidítve akkor, ha a városrész megnevezése olyan hosszú, hogy több helyet igényel) és egy vessző. Szóköz, majd a városrész megnevezése, nagy kezdőbetűvel. A sor végén nincs írásjel. (Rövidítve csak ker. fordulhat elő!) Amennyiben a városrész megnevezése nem szerepel, csak a kerület sorszáma és a kerület van a sorban, és utána nem áll vessző. Az alsó részen általában két sor (a tábla 2. és 3. sora) helyez- kedik el. 2. sor: A közterület elnevezése (nagy kezdőbetűvel, szabá- il lyos helyesírással, illetve történelmileg indokolt vagy a tulajdonneveknél elóforudló eltérő írásmóddal). Az elnevezés végén írásjel nem szerepel, kivétel a sorszámmal helyettesített vagy sorszámra végződő elnevezéseknél kötelező 1. pont (pl. Október 6.). Rövidíteni nem szabad (nem állhat < BEVEZETŐ Ajtósi D. Ajtósi Dürer helyett, Mr.-né királyné helyett stb.). 3. sor: A közterület megjelölése: út, útja, körút, tér, tere, Budapest Főváros Tanácsa VB Városrendezési és építészeti megjelenésűek lehessenek. A betűtípus is a régebbi kort körtér, körönd, utca, köz, lépcső, rakpart, sor, fasor stb., főosztálya megbízására 1985-ben a Magyar Iparművészeti idézi, de annyira semleges hatású, hogy diszkeret nélkül kis kezdőbetűvel. Rövidíteni nem szabad, írásjel nem szereFóiskola tanárai megtervezték a főváros új utcanév- és ház- alkalmazva nem régies. Olvashatósági szempontból a nagy- pelhet. számtábláit. E tervezési munka eredménye e szabványterv, és kisbetűk egymáshoz viszonyított magassága és a betű- Külön esetek: amely a továbbiakban szabályozza a kivitel módját. méretek megválasztása a legújabb tapasztalatokon alapszik, a) Az alsó részen egy sorban is elférhet a közterület elnevezése és megjelölése (pl. Ó utca, Fő utca). Ez az eset akkor A táblák terve a századunkban elterjedt zománcozott acél- Budapesten nem szükséges teljeskörű, azonnali táblacserét is, ha az elnevezés és megjelölés egybeírandó (pl. Felsőlemez táblákon alapszik. A hagyományos beépítésű város- végrehajtani, hanem úgy kell ezt a munkát ütemezni, ahogy erdősor). Ilyenkor 3. sor nem szerepel a táblán. Soron belül részekben mind az utcatáblákat, mind a házszámtáblákat a kerületi tanácsok költségkerete ezt lehetővé teszi. E sza- betűméretet váltani nem szabad, a nagyobb betűméretet kell olyan díszkeretekbe foglalva kell kihelyezni, melyek a múlt bályzat életbe lépése után már csak az eszerint gyártott táb- alkalmazni az egész sorban (2. ábra). V© • © század utolsó negyedében használt öntvény táblák kiképzé- Iák kerülhetnek ki. b) Az alsó részben előfordulhat, hogy az elnevezés olyan sére, díszítésére emlékeztetnek. A város más részeiben hosszú, hogy nem fér el a második sorban, még keskenyített díszkeret nélküliek a táblák. Ez a megoldás teszi lehetővé, A mészkőtáblákat nem kell kicserélni, és a néhány még betűkkel sem. Ilyen esetben két sorba (2. és 3.) lehet írni, de hogy az egész városban egységes táblákat lehessen alkal- megmaradt múlt századi vagy e század eleji táblát is védem úgy, hogy a 3. sorba már a közterület megjelölése is beleférjen. . ¥T mázni úgy, hogy a környezet jellege szerint mégis eltérő kell. Ekkor mindkét sor betűmérete azonos (3. ábra). | ' i in • \ m - - p i ' m -fo-Mim 19 m ■
