1988. november 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

335

---------------------------------■—tó ---- 1

•üMi * mm***I i

;«H| 1

i

A Mohácsi vészt követő időkben - 1541-ben, amikor Buda elesett - az apácák és papok elhagyták a területet.

V

A sziget épületeit a török idők pusztulásra Ítélték.

x 1686 után a szigetet Klarissza apácák kapták - később

egyházi alapítvány lett és 1790-ben az országgyűlés Sán- dór Lipótnak adományozta használatra.

i ! 1796-ban József nádor, - aki 51 évig volt az ország palatínusa - birtokába jutott a sziget, ő villát építtetett magának a hajdani ferences kolostor romjait felhasználva és elindította a parkosítást az elhanyagolt

területen. József nádor hozatta kertésznek Pestre 1809- ; ben Tost Károlyt, aki 43 évig volt a Margitsziget főkertésze, s kitűnő szakmai tudással teremtette meg a tájképi kert elemeit.

Az 1838-as pesti árviz igen nagy pusztítást végzett a szigeten is, de az árviz után nekiláttak a növényállomány újratelepítésének. Ebben az időben telepítették a rózsakertet - a mai helyén, és ültették a víztorony melletti, napjainkban hatalmas platánfákat.

Széchenyi István ismerte fel a hely idegenforgalmi jelentőségét, nevéhez fűződik a modern sport itteni megho- j

: Bfaj fll fo

nositása. Az evezős regatta versenyek kezdeményezője,

szervezője, s egyben résztvevője is volt.

1867-ben József főhercegre szállt a terület, aki a sziget második ujrateremtője. fl táratta fel a melegvizfor- rásokat.

/ jdjEBi

Ehhez kapcsolódva nagyobb építkezések indultak meg. 1870

. fo ■' ' '

körül épült meg a Margit-fürdő, a Nagyszálló - Ybl Miklós tervei szerint-, és nagy ütemben folyt a parkosítás ,

S3T

k |

I

1