1988. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
1- 5 Alapvető változást hozott a főváros zöldterület-gazdálkodásában az 19G3-ban részlegesen, majd 1936-ban teljeskörűen végrehajtott decentralizáció, amikor is a zöldterületek fenntartása, felújítása a kerületi tanácsok feladatkörébe került. A kerületek a fővárostól e feladat ellátásához megkapták az erre a célra rendelkezésre álló park- fenntartási költségkeretet. k A decentralizáció célja az volt, hogy a kerületek tulajdonosi tó szemlélete erősödjön, és biztosított legyei, a lehetőség arra, hogy a kerület egyéb anyagi forrásainak átcsoportosításával belátása szerint kiegészíthesse a főváros által rendelkezésre bocsátott park- fenntartási keretet. 1 Bíztunk abban, hogy a lakosság a zöldterületeket jobban magáénak tekinti, növeli társadalmi munkavállaló készségét azáltal, hogy az észrevételeit, javaslatait, panaszait a kerületi tanács közvetlenül figyelembe tudja venni. Az 1983. évi és 1906. évi decentralizálást követően a Végrehajtó Bizottság 314/1986 sz. határozatának megfelelően a Főigazgatóságunk a Városrendezési és Építészeti Főosztállyal közösen irányelveket adott ki a kerületi tanácsok részére az egységes zöldterület-gazdálkodás elősegítése és biztosítása érdekében. Tapasztalataink szerint az irányelveket a kerületi tanácsok eltérő mértékben alkalmazzák. I Egyes kerületekben az irányelvekben foglaltak szerint járnak el a napi munkájuk során: így pl. a parkszerkezet átalakítása terén, sorfák ültetésével kapcsolatban, a műszaki ellenőrzéseknél használják az egyes munkák időigényére, költségvonzatára vonatkozó fajlagos mutatókat, figyelembe veszik a munkafolyamatok pontos leírását és az alapfogalmak értelmezését. Más kerületekben azonban eltérnek a parkok megadott kategóriákba sorolásától, a kerület sajátos adottságaira hivatkozva. £ ti | *• — ___________________ 1 — * *•••::. 9) *i Í2JJ?
