1988. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

6

1- 5 ­Alapvető változást hozott a főváros zöldterület-gazdálkodásában az 19G3-ban részlegesen, majd 1936-ban teljeskörűen végrehajtott decent­ralizáció, amikor is a zöldterületek fenntartása, felújítása a kerü­leti tanácsok feladatkörébe került. A kerületek a fővárostól e fela­dat ellátásához megkapták az erre a célra rendelkezésre álló park- fenntartási költségkeretet. k A decentralizáció célja az volt, hogy a kerületek tulajdonosi tó szemlélete erősödjön, és biztosított legyei, a lehetőség arra, hogy a kerület egyéb anyagi forrásainak átcsoportosításával belátása sze­rint kiegészíthesse a főváros által rendelkezésre bocsátott park- fenntartási keretet. 1 Bíztunk abban, hogy a lakosság a zöldterületeket jobban magáénak te­kinti, növeli társadalmi munkavállaló készségét azáltal, hogy az ész­revételeit, javaslatait, panaszait a kerületi tanács közvetlenül fi­gyelembe tudja venni. Az 1983. évi és 1906. évi decentralizálást követően a Végrehajtó Bi­zottság 314/1986 sz. határozatának megfelelően a Főigazgatóságunk a Városrendezési és Építészeti Főosztállyal közösen irányelveket adott ki a kerületi tanácsok részére az egységes zöldterület-gazdálkodás elősegítése és biztosítása érdekében. Tapasztalataink szerint az irányelveket a kerületi tanácsok eltérő mértékben alkalmazzák. I Egyes kerületekben az irányelvekben foglaltak szerint járnak el a na­pi munkájuk során: így pl. a parkszerkezet átalakítása terén, sorfák ültetésével kapcsolatban, a műszaki ellenőrzéseknél használják az egyes munkák időigényére, költségvonzatára vonatkozó fajlagos mutató­kat, figyelembe veszik a munkafolyamatok pontos leírását és az alap­fogalmak értelmezését. Más kerületekben azonban eltérnek a parkok megadott kategóriákba sorolásától, a kerület sajátos adottságaira hi­vatkozva. £ ti | *• — ___________________ 1 — * *•••::. 9) *i Í2JJ?

Next

/
Thumbnails
Contents