1988. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

44

i- 11 A kerületek által feltárt adatok alapján 15 üzemi táborról tudunk, ahol 2044 tanuló töltött e}, hosszabb-rövidebb időt.

A táborok bázisa általában a vállalat művelődési intézménye, vagy sporttelepe,de szerveztek gyermeküdültetést vidéki - főleg Balaton melletti - üdülőikben is.

A térítési dij minimális, heti 150-200 forint. A szülők általában szociális helyzetüknek megfelelően differenciáltan fizettek az étkezésért. A táborok programjai nem olyan változatosak, mint a tanácsi táborokban.

A dolgozók - elsősorban kisebb /alsó tagozatos/ gyermekeik szá- mára - kedvezőbbnek tartják ezt a lehetőséget, mert a kisebb létszám, és a kötetlenebb tábori élet miatt úgy Ítélik meg, hogy itt jobb ellátásban részesülnek a gyermekek.

A költségkímélőbb és gazdaságosabb táboroztatásban a jövőben jelentős lenne a kerületi tanácsok és az üzemek jobb együttműködésére nagyobb gondot fordítani. Erre jó példa a XIX. kerület, ahol a Pamut-textil gyár dolgozóinak gyermekeit a napközis táborban foglalkoztatják, ezért a gyár 50 ezer forinttal támogat© a tábort.

5./ Egyéb táborok

Jelentősek a kerületi úttörőelnökségek és az úttörőcsapatok által szervezett álló, csapat-, illetve vándortáborok, melyek a mozgalmi év méltó befejezéséhez gazdag élményt nyújtanak a pajtásoknak. Nagyobb figyelmet érdemelnek az iskolák önálló szervezésű táborai /sport, közművelődési, művészeti jellegű, olvasó, idegen nyelvi, számitógépes/.

Ezen a nyáron 36 táborban 1319 gyermek töltött el 7-15 napot.

A táborok önköltségesek voltak, az étkezési térítésen, felül a szolgáltatásokat is meg kellett fizetni /ez napi 100-150 forintot jelentett/.

Magas költségkihatásuk miatt komoly szelekciót idéznek elő a nyelvgyakorlás céljából szervezett külföldi cseretáborok.

! hh

I

V

7 ' ■ !:©©; 77; i