1988. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
28
I- 2 ségeit. Ennek során döntően az előre nem kalkulálható, illetve a számítottat meghaladó árváltozások hatásaként a központi működtetési feladatok tekintetében 1,3 milliárd Ft, a fővárosi tanácsi beruházásoknál 1,2 milliárd Ft többletigényt mértünk fel. Ezen igényeknek csak a töredékét (833.4 millió Ft-ot) tudtuk a központilag kezelt ÁFA tartalék, valamint a pénzmaradványból képzett (gazdálkodási) tartalék terhére, szigorú rangsorolás után biztosítani. A Végrehajtó Bizottság által működtetésre engedélyezett 407 millió Ft-ból a közvilágítás 87 millió Ft, az élelmezési normaemelés a rezsikulcsváltozás fedezetére 110 millió Ft, az intézményi működés feltételeit már-már akadályozó elmaradt karbantartási feladatok pótlására 160 millió ^ Ft elismerésére volt lehetőség. A fejlesztési feladatoknál figyelembe vettük a megoldásra váró feladatok és a rendelkezésre álló előirányzatok átütemezését is, ezen felül 426,4 millió Ft pótelőirányzat került jóváhagyásra a fejlesztési célú fel nem osztott ÁFA, valamint a fejlesztési gazdálkodási tartalék terhére. A lakásépítési szakaszszámláknál évközben felmerülő 400 millió Ft ÁFA tekintetében - miután az csak átmenetileg jelent tanácsi kiadást - pótelőirányzat biztosítása nem szükséges, a visszaigénylés futamidejének csökkentésével kell a finanszírozási problémákat elkerülni. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a főváros vezetése és a Végrehajtó Bizottság a gazdálkodási folyamatokat figyelemmel kisérte, és az egyre szűkülő pénzügyi lehetőségek ellenére is pozitiv hatású intézkedéseket tett. Ez azonban azzal járt együtt, hogy a tartalékaink a kritikus szint alá csökkentek. A Fővárosi Tanács gazdálkodó szakigazgatási szervei, valamint a kerületi tanácsok 1988. I. félévi, gazdálkodásukról szóló jelentése alapján megállapítható, hogy a célkitűzések megvalósulása általában megfelelő ütemű, sőt vannak a tervezettnél kedvezőbb eredményt mutató ellátási területek is. A megnehezült gazdasági körülmények között visszafogott gazdálkodást mutat az intézmények és ellátó rendszerek működése, mely az ellátás körülményeinek visszaesésében érzékelhető. A fejlesztés számos területén szükségszerűvé vált kompromisszumok egyelőre nem az ellátás minőségében, hanem a programok megvalósítási ütemében jutnak kifejezésre. A tanácsi forrásokkal gazdálkodó szervezetek a működési körükben elért szinvonal megtartására és fejlesztésére törekszenek a gaz22 — — - \ i L- __________________ \
