1988. szeptember 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

190

________ -______*——------------ X

r— .-■■■ ■ *-»••■.CTTTT-T-r-r—— —ct r* ~~ x «| ' '■ '©■ ' * '**'* "'

m 7 m mi H i in - - *

Í

j- 4 A bevételek nagyobb hányadát (57-58 %-át) változatlanul a csarnokokban és piacokon beszedett h^elyhasználati és szolgáltatási dijak teszik ki. Az üzletházak Kezeléséből adódó bérbevétel és szolgáltatások bevétele adja az összes bevétel 37-38 %-át.

Ez utóbbi részaránya - az előzőekben ismertetett okokból növekvő tendenciát mutat.

Jellemző továbbá, hogy a bevételek egy jelentős része (30-35 %-a) tulajdonképpen csak a költségek megtérülését jelenti, mivel a közműszolgáltatásokat változatlan áron, a szolgáltatásokat pedig önköltségi áron számlázzák.

A bevételek és költségek telephelyek szerinti alakulását a 3-as sz. melléklet szemlélteti.

A bevételeket telephelyenként vizsgálva megállapítható, hogy a legjelentősebb bevétel (az összes bevétel 34 %-a) a Bosnyák nagybani piacon realizálódik. A Rákóczi téri vásárcsarnoknál elszámolt bevétel mintegy 40 %-a a használtautó piac bevételéből adódik.

A nagybani virágpiac 1984. évben termelőszövetkezeti vállalkozásba adása évente 5-6 millió forinttal csökentette az Igazgatóság (közvetve a Fővárosi Tanács) bevételét.

Alapvetően fontos következtetés az, hogy a vásárcsarnokok - igen szerény jövedelmezőségüknél fogva - csak a normál karbantartás mellett nem veszteségesek. Időszakosan bekövetkező nagyobb műszaki (felújítási jellegű) munkák végzése esetén veszteségessé válnak, következésképpen a csarnokokra fordítandó összegek csak az igazgatósági szinten kezelt pénzeszközök - térben és időben történő - átcsoportosításával teremthetők elő, lényegében a speciális piacok nagyobb jövedelmezőségéből. (Megjegyezzük, hogy a csarnokok kerületi kezelésbe adása ezt a gazdálkodási lehetőséget szűkítette.)

A mellékelt táblázatok igazolják továbbá a tevékenységi kör bővítésének hasznosságát, mivel az üzletházak, - ha értékükhöz viszonyítva nem is kiemelkedő - hosszabb távon szerény mértékű jövedelmezőséggel üzemeltethetők. Nagyobb felújításoknál azonban itt sem nélkülözhetők a más területről átcsoportosított pénzeszközök.

/fko