1988. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

71

I jg- 11 ­pontból kezeli. Továbbá problémát okoz, hogy a gyakorlati fakul­táció csak a III. évfolyamban kezdődik el. A szabályozás értel­mében az iskoláknak joguk van a korábbi inditás tantervekbe való beépítésére, de ezzel nem élnek. A gimnáziumot végzett pályakezdők foglalkoztatási feltételeinek javitása érdekében tehát a fakultációval kapcsolatos helyzeten sürgősen változtatni kell, lehetővé téve a tantervek módosításá­val, hogy a fakultatív oktatás köre szélesedjen, esetleg köte­lezővé váljon. Ehhez az iskolákban megfelelő módszerekkel népsze- i rüsiteni is kell e formát, hogy minél többen vállalkozzanak rá. Csak aktiv és széleskörű propagandával lehet tudatosítani a (szülői, társadalmi) közvéleményben, hogy a gimnáziumi képzésben való részvétel nem egyenlő a felsőfokon valő továbbtanulási lehe­tőséggel, s emiatt nemcsak a gazdaságnak, de az egyénnek is érdeke a munkába állásra való felkészülés, hiszen a gimnázium nem ad vég­leges, elhelyezkedést biztositó képzést. Az elhelyezkedési esélyek javításának érdekében bővíteni szüksé­ges a gimnázium utáni két éves szakmunkásképzésben való rész­vételt. Ez a megoldás több szempontból is előnyös:- megfelel a gazdaságnak a munkaerő minőségével szemben támasz­tott fokozódd követelményének,- az előszerződésekkel kölcsönös biztonságot nyújtó munkaviszony létesülhet, | - a képzési költségek megoszlanak az oktatási intézmény és az al­kalmazó vállalat között. A gimnazisták esetében jól kiegészitő megoldásként váltak be az elmúlt években a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tan­| í folyamai,melyek látogatottak és népszerűek. (Évente 400-500-an vették igénybe.) Érdemes lenne ezek választékát tovább bőviteni elsősorban a biztosítási szakma, a családsegítés, a humán szol- ! gáltatások területén. • , í M X M&S&KttP «-‘YS8M8> i

Next

/
Thumbnails
Contents