1988. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

253

---"------------- v~

—“AoiPBP * ** 'mmatp

i- 9 Az összes ügy megoszlása az egyes kerületek között jelentős szóródást mutat: a VIII. kerületben 66, a III. kerületben 62, mig a X. kerületben 14, a XIX. kerületben 15 ügyet tárgyaltak tavaly /az átlag 32 ügy/kerület/.

A döntőbizottságok a benyújtott kérelmeknek 195 esetben /47,4 %/ adtak egészben, vagy részben helyt, a magas arány a munkáltatói intézkedések megalapozatlanságát mutatja. A döntőbizottságok elnökei különösen a magán- munkáltatókra panaszkodtak: a munkajogi ismeretek teljes hiánya mellett gyakran jellemző rájuk az előírások kijátszására irányuló magatartás. Ezek is okai annak, hogy a viták eldöntésére több tárgyalást kell tartani.

A döntőbizottságok elnökei többségének véleménye megegyezett abban, hogy - a színvonalasabb és a terheket egyenletesen elosztó munka érdekében - uj, elkülönített szervezet létrehozása látszik célszerűnek.

összegezve az előzőeket: a Fővárosi Munkajogi Bizottság eddigi tevékenységének megítélésénél a realitásokból kell kiindulni, azaz számba kell venni a bizottság rendelkezésére álló erőket, lehetőségeket, illetve a mozgástér korlátait és azok egybevetése után lehet minősíteni az elvégzett munkát.

Elsősorban arra’gondolunk, hogy a helyszíni vizsgálatok, beszámoltatások során a bizottság közvetlenül, mig a tanfolyamok szervezésének szorgalmazásával közvetve játszik fontos szerepet a döntőbizottságok tisztségviselői, tagjai szakmai ismereteinek fejlesztésében, karbantartásában. Meg kell említeni azt a hasznot is, ami a bizottsági üléseken egy-egy nem egyértelmű jogszabály megvitatásából és a közös álláspont kialakításából adódik. Ez, továbbá a munkaügyi viták kiváltó okainak feltárása, elemzése hozzájárul a munkaügyi törvényesség, az egységes jog- gyakorlat kialakításához. /Hiba azonban, hogy mindez általában nem publikáció, széleskörű tájékoztatás utján, hanem

[ tó