1988. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

12

hossztengelyével megegyező irányú utcák rendszere tehát a XVII. \ X?V •©% •'• Várhegyen, jórészük rombadőlt, legfeljebb a pincék és a földszintek

század végén a maival megegyező, és lényegében ekkorra már kiala- A v maradtak viszonylag épségben. Az ostrom során pusztult el a királyi

kultnak mondható az utcák törése és vonalvezetése is. Készen állnak ' ■ \ ...3 3?©©' ***' ) palota és súlyos károk keletkeztek a polgárváros védműrendszerében

a rövid, szűk kis keresztutcák is, jóllehet a XVI.I. század végén még áj f is. A lassan meginduló helyreállításokat az 1723. évi nagy tűzvész

számos, apró térben végződő köz, zsákutca is élt, melyeket a későbbi ÉjSBff&'X V akasztotta meg, amelynek során úgyszólván minden ház megint porig

beépítések megszüntettek. *0©-*t . t—n m égett. A tűzvészt követő és a század végéig tartó évtizedek építkezései

7 ~ 'Pf y. ^©©‘'©'-a azok, amelyek a város arculatát lényegében máig meghatározzák. A

A Várnegyed mai terei közül a Várpalota északi előterét elfoglaló mai júm t i ' „•;©©©:•- '■ változatlanul hagyott utcaszerkezet és telektömbrendszer mellett a

Szent György tér a középkorban a Várpalota piaca volt. A mai Dísz * O'aZSk. ^ beépítés mégis jelentősen fellazult, annak ellenére, hogy a XVIII. szátér — a középkori Szent György tér — és a mai Hess András tér — a .'*ft zadi építkezések sok esetben felhasználták a korábbi, viszonylag

középkorban Szent Miklós, ill. Ötvös utca — alakulatai a XVII. szá- j . épen maradt falszerkezeteket. A beépítés fellazításában jelentős szezad végére többé-kevésbé a mai téralakulattal megegyezők, míg a © v \ ' jj i'©" “*—^ a t /.;♦ repük volt a szerzetesrendek — ferencesek, jezsuiták, klarisszák és

Kapisztrán tér - a középkorban a mai Petermann bíró utcával és © | a j'1 j i fi karmeliták - építkezéseinek is.

Bécsi kapu térrel együtt „Szombat hely" — és a Szentháromság tér a w

XVIII. század folyamán alakul ki mai alakjára. .........,T_A Külső városképnek is meghatározó elemei a század folyamán épí. .©S j -J . J J -í \ \ ') , ©jfÜ tett bata*mas kubusok: a jezsuiták kollégiuma a Nagyboldogasszony

A telepítés egyöntetűségét bizonyítja, hogy a telkek falon belül kéz- \ A\\wfc*mtr templom északi oldalán, délen a papnevelde, a karmeliták temploma

detben azonos szélességűek, illetve ugyanannak a méretnek a több- ©- f ‘ ' '\v fifi és kolostora, illetőleg az 1770-es évekre befejezett királyi palota. A

szőrösei lehettek. A fejlődés menete minden bizonnyal a fésűs beépí- AA, középkor sűrűn beépített, mozgalmas és vertikális városképével szemtéstől a zártsorú beépítés felé haladt. Az alaprajz az előbb említett ©y, _ - j A ■ fi2A ben az újjáépült város karaktere alapvetően horizontális jellegű,

telekméret függvényében változott. A szűk telekszélesség rendszerint \ '\0 . -4wSmm ' V©] " A XIX‘ szazadi éPítkezések nem változtatnak ezen a horizontális

kéttengelyes homlokzatot eredményezett, de nagy számban találha- .©? jSUk! \ V7 ©. f 1M / karakteren. A század közepén épített, volt Nándor laktanya monutók viszonylag kis telekszélességen 3 tengelyes homlokzatok is. A na- V il Y mentális, kétemeletes épülete is ehhez a képhez igazodik, kirívó vigyobb telekszélesség természetszerűleg nagyobb tengelyszámmal járt ©||Mb1 I I ^ SZOnt 3 Bécsi kapU téren később emelt 0rszá9°s Levéltár hatalmas

együtt. A telkek szélességének a változásai — az osztódások és az ««■!»< j||»JL©tömege. Meghatározó, hogy a város védőműveit nem bontották el,

összevonások - következtében is változott a tengelyszám. *' k- C # 1 ugyanakkor az építkezések közül a királyi palota 1890-ben induló át\ 7 ' f wnl © •©) J • ©'IjT'építése és kibővítése, a Nagyboldogasszony templom 1874-1896

A házak általában földszint + 1 emelettel épültek, de voltak kéteme- ^'^4 1 I .;. I fifi FFjET' f/ Ív**? közötti műemléki helyreállítása, valamint az 1895-1902 évek között

letes épületek is. Homlokzataik jellegzetessége, hogy nem oromfallal, i©© j IMI© ' /jJtiáj épült Halászbástya épülete döntően hozzájárult a Várhegy sziluettjéhanem az ereszvonallal állnak az utca felé. A fennmaradt és előkerült ' <c~ \ y iw nek alakulásához.

homlokzatrészletek tanúsága szerint kedvelt homlokzattípus volt az, s - I ■ ffn \ Y Wb3/ Mm

amelynél az emelet a földszinti falsik ele konzolosan kiugrott (ami- —- MK. A két világháború között a Várnegyed alapvetően nem változott,

nek az előzményei minden bizonnyal faszerkezetre vezethetők vissza), © >,mL. '/fi 4 Budapest ostroma azonban olyan súlyos károkat okozott az épületvalamint a konzolokon nyugvó zárt erkélyes homlokzatok. Az épüle- .©- ;. Wjfj * •'/ állományban, ami csak az 1686-os visszafoglalás során keletkezett

teket a mainál meredekebb szögű tetőzet fedte. É^S pusztuláshoz fogható. A pusztulás mértéke és az a tény, hogy ennek- során láthatóvá váltak a XVIII. századi átépítések alatt a korábbi

A középkori beépítés tehát a mainál lényegesen sűrűbb volt; a török y > |jl U " ^** építési korok emlékei, nagyban meghatározta a helyreállítás és az új

uralom alatt az ideiglenes utcai bódék még zsúfoltabbá tették a vá- WM ' f fi'. P© Jí jjJJÜ beépítés módját. Ez egyben a Várnegyed közelmúltjának építéstörtérost. A sűrűbb beépítés, a mainál meredekebb tetők következtében * \ f Ti j©j©A'©© neti fejezete is.

| —a mai horizontális belső városképpel szemben — jellege vertikális. Mw • j \ ' Z

Ugyanakkor a konzolokra támaszkodó, előreugró emeleti falsíkok és ' W Hl

zárt erkelyek sokkal mozgalmasabb es — a gazdagon színezett es fes- ’ b -• l|l j ||t» --É- 't'}

tett homlokzatok révén — színesebb belső utca- és városképet ered- H ^ . ill Ijf/ ’ ’/s ^flj

ményeztek. Az utcaképet gazdagították a díszkutak és a csorgok is. ^ \í

Í Miként a belső város- és utcaképet, a külső városképet és sziluettet » r' 1

is a vertikális karakter jellemezte. A sűrűn beépített város külső képé- ffi ^F

I

be szorosan beletartoztak a templomok, kápolnák és városkapuk tor- I

nyain kívül a lakótornyok, később pedig a török által épített minare- /

Buda 1686-os ostroma szinte teljesen megsemmisítette a várost. Az . \ j -« Buda helyszínrajza 1749-ből.

1696-os Zaiger, Buda első telekkönyve, 288 épületet számlált össze a \ \l J ..-.v-;, ^ . Fran?ois Langer

4Z-