1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

98

A városközpont területi bővítését zoldterületi vázát: ez az egyéb növényekkel fedett területtel együtt alkotja

— a budai oldalon a Várnegyed — Moszkva tér - Mártírok útja — Fő utca által ha os imáját őrző zöldfelületi redszert.

tárolt területen; A program az üdülési és rekreációs területeket elsősorban a belső városi szabadidő— a pesti oldalon a Nagykörút és a Duna által határolt városrészekben; központok, valamint a kiránduló központok kialakításával fejleszti.

— a kivezető főútvonalak mentén (Váci út, Népköztársaság útja, Rákóczi ut a ■ * x x x • au

. . .. . mezőgazdasági területek csökkenése a budapesti agglomeráció rendezési tervében

iu javaso ju , , . .. megfogalmazott alapelvek és mennyiségi keretek szerint alakul.

A városrészközpontok hálózatának és funkcióinak bővítése a rendezési program ki- A krwioLarió • uxix a ■ , x * iu xix i

, . . * a . * ••,*, intí7ménvhálózat bőví- Közlekedési hálózat megfelelő kia akítása teremti meg a teruletfelhasználás elemei

emelten fontos eleme. Az ezeken a területeken előirányzott intezmenynaiozai uuvi kíwntti *x x , x , . . . x.. . x, . , x , x x *

x i * u * In-L, X Író- **• UA I , ellátás 57Ínvnnalát és iaazodnak a Közötti munkamegosztás feltételeit. A korábbi céloknak megfelelően a sugárirányú

tések tehermentesítik a városkozpontot, javítják az ellátás színvonalat es igazoundN a kanrcnia+fairó ♦ xuux •. x . ,, , .. . x .*1,

lakosság területi átrétegzödéséhez. Az újonnan létesüld közép- és felsőfokú Intézmé- kap“°«°'< <oviSbbfejlesztése mellet, különösen hangsúlyos a konrányu kapcsolatok

nyék építési területeit elsősorban a yárosrészközponfok térségében kell kijelölni. fofo A “™“"ba'part' haforányu úthálózat fofofo1 a be'sb város'

íre területeken időnként állandósult (tranzit és városi forgalomból eredő), a lakókornyeAz ipari és raktározási területek vonatkozásában a rendezési program a korábban ki- zetre káros tor|ódások csökkenthetök A déli városrészekben a harántirányú kapcsoalakult, - a népgazdasági lag jelentős ipari és raktározási területeket változatlanul ,at biztosítására valamint a tranzitforgalom egy része számára, a főváros déli szakahagyja, csupán kisebb módosításokat javasol, néhány, elsősorban lakóterületbe éke- sz^n ^ hidak építése szükséges.

lődő ipartelep megszűnését irányozza elő. A felszabaduló területet lakó- vagy nem ................

... , . . ..a. # a - - I **x ■ u ui A k°zpontrendszerhez kapcso ódó néhány nagy forgalmú közúti csomópont, átzavaró lakossági szolgáltatást nyújtó területté minősíti. „XIIXU ! . xc , X ...... ,©»•_./, ,X._. A .ixztouX

szállóhely korszerüsitése az ezredfordulóig terjedő időszak feladata. A meglévő utháA kerületi tanácsok igényeinek megfelelően és az időközben megtörtént hatósági lózat teljesítőképességének fokozása, hiányosságainak kiküszöbölése:

döntések alapján kismértékben növekedett a környezetét nem zavaró szolgáltató _ szintbeni közúti - vasúti keresztezések,

ipar és raktározás területe. _ korszerűtlen burkolatú főhálózati utak,

A rendezési program kihangsúlyozza azokat a területeket (illetve üzemeket és egyéb - kiépítetlen vagy korszerűtlen burkolatú peremkerületi lakóutcák

ipari létesítményeket), ahol a környezeti ártalmak csökkentése az elsődleges város- fokozatos átépítése, korszerűsítése, valamint karbantartása csak lépéshátránnyal

rendezési feladat. A program nem számol új, jelentőstermelő létesítmény budapesti fogja követni a fővárosi igényeket. A metróépítés üteme szintén már hosszabb ideje

megvalósításával. Az áttelepítendő ipari létesítmények és raktározás céljára megfelelő lassúbb a tervezettnél. Az ezredfordulóig a város beépített területének növekedése

nagyságú beépíthető területet biztosít a közigazgatási határon belül. mögött elmaradt metróépítésnél a feladat: a 3-as metróvonal északi irányú, a SzllasA területfelhasználási terv az alátámasztó közmű tervek alapján szerepelteti azokat a patakig tervezett meghosszabbítása és a 4-es metróvonal Bocskai út és Baross tér

vízgazdálkodási közműterületeket, amelyek területigényesek, védőterületet, védősá- közötti szakaszának a megépítése,

vöt igényelnek (a szennyvíztisztító telepek).

Az érvényben lévő Budapesti Városrendezési Szabályzat szerint a közműterület megszűnt mint önálló területfelhasználási kategória,beleolvadt az ipari területbe. Igy az energia közművek bázislétesítményei ipari területként szerepelnek a tervlapon.

A villamosenergia táppontjait a fogyasztói térség súlypontjában helyeztük el, általá- Budapest területszerkezeti vázát a lakóterületek jellemző elemei, a központok rendban lakó, illetve ipari övezetben. szgre gz jntéZmények térbeli elosztása adja, melynek szervezője a közlekedési háA távhőellátás és gázellátás fejlesztése új területet nem igényel, a meglévő területein |ózgt és gnnak csomópontjai. Ezek szerint a főváros központi elhelyezkedésű városbeiül fejlődik tovább. Kivételt képez észak-Pest térségében egy gázátadó nagy táv- központból és olyan szektorokból szerveződik össze, amelyek legyező alakban foglatban való telepítése, abban az esetben, ha a főváros földgázigénye meghaladja az ják közre g városmagot és egyre szélesedő körcikkeket alkotnak.

egy millió m3/óra igényt. . , , , . , , ,. .... . ,

A szektorokban a központi helyeken intézménysurusodések alakulnak ki, melyek a

A zöldterületek és az erdőterületek, a közparkhálózat, a park- és véderdők, valamint város é|etében betöltött funkciójuk szerint:

a mezőgazdasági területek a zöldfelületi rendszer legfőbb összetevői. _ városrészközpontok (mellékközpontok)

A terv a budapesti területi adottságok és a javasolt komplex területfelhasználási kon- _ az övezetre is kiható középfokú központok (településcsoportközpontok)

cepció alapján fejleszti tovább a főváros zöldfelületi rendszerét. Ennek lényeges ele- _ helyi (kerületi-) központok lehetnek.

me a még szabad patakvölgyek, átszellőzési csatornák zöldfelületi jellegének biztosi- Budapest területszerkezetét a hosszú távú fejlesztési koncepció értelmében a detása' centralizálás irányában kell továbbfejleszteni.

A zöldfelületi programban a budai oldalon a parkhálózatnak a meglévő területi E központok sűrűbb rendszerének kialakításával és a funkciómegosztás növeléséadottságokra támaszkodó továbbfejlesztése, a pesti oldalon a parkerdő-rendszer fej- . 0|dbató meg. Budapest városközpontja, amely egyben az agglomeráció főközlesztése jellemző. A zöldfelületi jellegű közintézményhálózat bővítése kismértékű, a V6 *. js jgen szűk területen, az V. kerületben és a Várnegyedben sűrűsödik. A renvéderdő hálózat a közlekedési létesítmények fejlesztésével, a legzavaróbb ipari léte- ^°n, Jj Drogram a városközpont területét a Nagykörúton belüli városrészekben, tosítmények elszigetelésével fog bővülni. vábbá csápszerűen" a főútvonalak (Kiskörút, Nagykörút, Rákóczi út, NépköztársaA program bővíti a védett területeket, meghatározza a rekultiváció és melioráció ság útja, Üllői út, Mártírok útja, Bartók Béla út) mentén fejleszti tovább. Ennek

akcióterületeit. A zöldterületek és a külső erdőterületek összefüggő rendszere adja zemporítjait bővebben a központrendszer című fejezet tartalmazza.

**** * ■ 90 1

12 __________