1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
94
3. A RENDEZÉSI PROGRAM TERVEZETE használási elemnél — a lakóterületeknél — jelentős tartalékkal számoltunk, amely a f „biztonság" mellett jelentős mértékben könnyíti az alternatív választási lehetőségeket is. 3.0 A RENDEZÉSI PROGRAM SZEMLÉLETE ÉS FŐBB ELEMEI A tervezet abból indul ki, hogy Budapest fejlesztésének területi súlypontját fokoza tosan módosítani kell annak érdekében, hogy a központi fekvésű városrészekben fel- Az országban és így fővárosunkban is a társadalmi és gazdasági folyamatok a lég- halmozódott elmaradások felszámolhatók legyenek. Ez egyben az intenzív típusú te utóbbi években felgyorsultak és a város távlati fejlődésének főbb irányaiban, a terű- rületrendezésre való áttérés követelményének érvényre juttatását is jelenti. A gyakorletrendezési tervezésben is új megközelítést indokolnak. Ennek legfőbb elemei a latj városépítésben a városfelújítás - ennek keretében a városrész-rehabilitáció következők: egyre nagyobb súlyt kap. Ennek során a túlzottan magas lakássűrüségű zsúfolt tér- A szocialista demokrácia továbbfejlesztése, a politikai intézményrendszer műkő- ségekben csökken a lakássűrűség. Fontos azonban a meglévő lakóterületek tartalékaidésének és feladatkörének korszerűsítése várhatóan növeli az egyén szerepét a tár- nak kihasználása is, a lakássűrűség reális mértékben történő növelése olyan környesadalmi cselekvésben, lényegesen bővülnek az önkormányzati funkciók a lakóhe- zetekben, ahol ezt az adottságok - hátrányos következmények nélkül - lehetővé lyeken és a munkahelyeken, növekszik a kollektívák önállósága. teszik A lakóterületekre vonatkozó koncepció lényege tehát, hogy a különböző in- A közigazgatás korszerűsítésének folyamata, a döntési hatáskörök decentralizálása tenzitású lakóterületek arányos, egyidejű fejlesztésével számol, - az ún. tartalék tetágabb lehetőséget nyújt a helyi csoportérdekek kibontakozásához, a lakossági rületek igénybevételét csak abban az esetben irányozza elő, ha a meglévő területen kezdeményezések bővüléséhez. történő fejlesztésnek nincsenek meg a reális gazdasági-műszaki lehetőségei. Ezáltal- A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a gazdálkodó egységek önállóságé- ^he<ö' h<W a város beépített területe csak kis mértékben növekedjék és csökkentnek már megvalósult és jövőben várható növekedése szükségessé teszi, hogy a "üven a mezőgazdaság, területek tovább, igénybevétele ,s. gazdálkodó szervek mozgástere területi értelemben is növekedjék. Budapest területszerkezetének rendezési koncepcióját a különböző fokozatú közAlapvető követelménynek tartottuk, hogy az említett társadalmi, politikai és gazda- pontoknak - elsősorban a főközpontnak és a városrészközpontoknak - az intézsági célok megvalósulását a területrendezési tervezés sajátos lehetőségeivel és eszkö- ményhálózattal összhangban fejlesztendő térbeli rendszere adja. Ennek szervezője a zeivel támo ássuk jövőben is a közlekedési hálózat és annak főbb csomópontjai. A városrészközpontok számát a terv 9-ről 11-re növeli — szerepet nyernek az időközben fejlődésnek indult A városrendezési tervezésben a korábbi évtizedek gyakorlata az volt, hogy az Italó- kerületi központok is, létrejön a mai megítélésünk szerint teljesnek tekinthető, nagy nos Rendezési Terv a hosszútávú időszak végére egy viszonylag konkrét „állapot távon is jól funkcionáló központrendszer, amely figyelembe veszi az agglomerációs tervi kimunkálását tartalmazta, ami azzal a következménnyel járt, hogy a városépítés térség budapest vonzáskörzetéhez tartozásából eredő ellátási igényeket is. E kérdétényleges folyamatában az aktuális döntések sok esetben mint változások, vagy sekke| g Budapestj Agglomeráció Regionális Rendezési Terve már ebben a megközeeltérések mutatkoztak. Ez a körülmény az Általános Rendezési Tervek időállóságát Ütésben foglalkozott csökkentette. A műemlékvédelem programjavaslata - az egyes értékek védelmén túl, általánosság- Törekvésünk analitikus típusú Általános Rendezési Terv kidolgozására irányult. ban foglalkozik a városkép értékes elemeinek védelmével, és előkészíti egyes területEnnek lényege, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a vizsgálati szakasz, egységek védetté nyilvánítását is. tehát a város fejlődését meghatározó tényezők értékelő elemzése. Ez a szemlélet lehetőséget adott arra, hogy „nyitott" terv készüljön, amely a területfelhasználásban a Budapest már kijelölt iparterületei mind kiterjedésük, mind területi megoszlásuk „kínálati oldalt" erősíti. Ebből következik, hogy a rendezési program tervezetében szempontjából biztosítják a kínálati oldal bőségét. Igy tehát a korábban kijelölt .pari mindazok a biztosnak tekinthető elemek szerepelnek, melyek a gyakorlati városépí- területek növelése nem szükséges, de az intenzív fejlesztés érdekében — a tényleges tés számára alternatív választási lehetőségeket tartalmaznak. Ugyanakkor azonban a igényektől függő ütemezésben - korszerű műszaki infrastruktúrát kell ezek egy tervezet rögzíti azokat a közösségi érdekekre alapozott városrendezési elveket is, részén kiépíteni. Felszámolásra javasolunk néhány -• elsősorban lakóterületbe éke melyeket következetesen érvényre kell juttatni. Ennek a felfogásnak az alkalmazásé ' környezetét erősen szennyező ipari telephelyet. Az áttelepítendő, környe ban az a lényeges, hogy a ma még számottevő bizonytalansági tényezőkkel prog- zetkímélő ipari és raktározási létesítmények céljaira a programjavaslat megfelelő nosztizálható igények egy részét, valamint a gazdaság-fejlesztési érdekek követel- tartalékokat tár fel, a közigazgatási határon belül. ményeit felmerülésük aktuális időszakában további tervezési munkával, folyamatos A zöldfelületek tervezésénél az általános rendezési terv számol a zöldfelületek egysétervezéssel („permanens tervezés") értékeljük, elégítjük ki. Ez a felfogás a terv idő- ges rendszerben történő további fejlesztésével, az erdőterületek bővítésével, elsősorállóságát minden bizonnyal jelentősen növeli, és ezzel párhuzamosan a terv is jobban ban a pesti oldalon. Ezek jelentős része az agglomerációs övezetben helyezkedik el. igazodik a gyakorlati élet követelményeihez. A tervezet nem javasol a város belső területeiben nagyobb közparki, városi parki fejA program tervezetének — tartalmi szempontból — leglényegesebb célkitűzései, kon- lesztést, mivel azok létesítésének területi lehetőségei csak igen nagy gazdasági áldoza : cepcionális megfontolásai az alábbiakban foglalhatók össze: tok árán lennének megteremthetőek. Ezzel szemben hangsúlyt helyez a biológiailag í , aktív felületek növelésére, a lakóterületi zöldterületek fejlesztésére, az adott telepüMeghatározó tényezőnek kell tekinteni Budapest lakosságszámának a hosszú távú je||_h (é , beépítéséhez alkalmazkodva, - Igy pl. elsősorban a időszakban várható alakulását. A központi tervező szervek által kiadott prognózisok (. fe városrészekb a rehabi|itáciős tevékenység keretében, egybehangzóan a lakosságszám csökkenését jelzik, — 15 éves időtávlatban mintegy i 80.000 fővel. A prognózisalkotás jelentős bizonytalansági tényezői miatt elkerülhe- Az üdülés és idegenforgalom területigényének kielégítése érdekében a közösségi tetlen azzal is számolni, hogy a csökkenés ilyen mértékben nem következik be. Erre rekreációs területek mérsékelt növelését, szabadidő és kiránduló központok rendszea problémára úgy reagáltunk, hogy az ebből a szempontból legdöntőbb területfel- ’ rének kialakítását javasolja a tervezet, figyelembe véve az agglomerációs térségre ♦ « ■ »**.■# ..„» ^1
