1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
76
A jelenlegi helyzet értékelése szagosán bizonyos mértékig növekedett. Jelentősnek mondható az atomerőművi \ All. Világháborúban a főváros fürdői rendkívüli módon megrongálódtak. A fel- ^amosenergia-termelés növekedése (5 év alatt több mint 20%) és a villamosenergia , szabadulás után a szűk anyagi lehetőségek mellett a helyreállítások a minimális igé | nyék kielégítésének szintjéig történtek meg. Az elmúlt évtizedekben a fürdőkkel k°Z'/ETLEN ,ENERGIAFELHASZNÁLÁS, AZ ENERGIAHORDOZÓI 2.12-1 táblázat szemben támasztott, folyamatosan növekvő igényekkel a rekonstrukciók, a felújítá- KEZET ÁGAZATI MEGOSZLÁSA sok és korszerűsítések nem tudtak lépést tartani. Ezt mutatja különösen a történelmi — év ["©pn ü.—TT—-------------------------------------------------------------------------------1 , 1 , 1 ah 1. 1 *1 ", Afaiilotállnmánvra mind a Eró * ' utö' Gáz- Föld- Tüzelő- Vili.- Távhö Közvetlen felhasználás | gyógyfürdőkben bekövetkezett állagromlás, mely mind az epuletallomanyra, min Fogyasz-bnkeu. olaj. olaj. gáz Egyéb anyag energ, hőért. igso 1985 belsőqépészeti és technikai berendezésekre érvényes (Széchenyi, Rácz, Lukács). ' koksz tűz. össz höért össz % ossz % o'aj A műszaki állapotok súlyos helyzete mellett a fürdők rendeltetésszerű funkciójának i980 betöltését (pihenés, üdülés, rekreáció) akadályozzák a befogadóképesség, zöldfelület, 7,18 3.38 2,42 22,01 3,74 38.73 10,58 11,79 61,10 45 57,21 41,7 szabadterület, vízfelület aránytalanságából eredő zsúfoltság, üzemeltetési problémák. ipPr oig g28 ^ ogg oig 2g3 ? i g3 ^ Mező-, A felszabadulás után épült új közfürdők, sport- és tanuszodák, valamint a szállodák erdö. kai együtt épülő fürdőrészlegek enyhítették a hiányokat. A főváros fürdőhálózatát ^*9- 0,17 0,45 0,80 o,48 0,05 1.95 0.74 0.09 2,78 2 3.05 2,2 elemezve feltűnő a peremkerületek ellátatlansága. htrköii. 0,57 0,79 0,66 0.72 0,10 2,84 0,75 1.15 4.74 3.5 4,27 3.1 Egészségügyi probléma, hogy a közfürdők többsége töltő-ürítő rendszerrel üzemel Komm. 2,46 1,59 2,38 3,20 0.43 10,00 2,85 1,81 14.72 11,0 17,40 12.7 i hiányoznak a korszerű - és emellett víztakarékos üzemmódot biztosító víz- Lakos’ V ............................. 9 8,20 1,88 8,20 6.30 7.48 32,12 5,80 11,44 49,36 36,5 53,40 38,9 forgató-szűrő berendezések, amelyek a fürdővíz minőseget javítanák. ——----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------sen: 18,74 8,37 15,40 33,40 11,90 87,81 20,99 26,83 135,63 100,0 137,26 100,0 1985 j OSSZ.. 16,26 6,27 9,95 43,88 8,06 84,42 23,32 29,52 137,26 Csokke2.12 ENERGIAGAZDALKODAS nés.m. | növekedés aránya 5 év alatt % -13,3 -25,0 -35,4 *31,0 -33,0 -4.0 +11,1 +10,0 ‘1,3 ENERGIASZÜKSÉGLET ....................................................................................................................................... ~~............ Budapest energiafelhasználásának elemzése AZ ENERGIAFELHASZNALAS SZERKEZETE A főváros és a vele együttélő agglomerálódott térség jelentősége ellenére a lakónépes A főváros energiahordozói szerkezetében is jelentős változás történt. Kiugró nőve ségre vetített fajlagos energiafelhasználás kb. 19% kai (a közlekedést is tekintetbe kedést mutat a földgáz közvetlen felhasználási aránya (31 %-os növekedés), ami a | véve 13%-kal) volt alacsonyabb az országos átlagnál. többi tüzelőanyag, elsősorban az olajfelhasználás (35,4%-os csökkenés) rovására Az elmúlt időszakban a termelő ágak területi struktúrájában számottevő változás történt. következett be. A fővárosi iparban foglalkoztatottak aránya számottevően csökkent. Az átalakítással nyert energiahordozók felhasználási növekedése (villamosenergia: A létszám és az állóeszközök értékének csökkenése arányában csökkent a fővárosi 3(15 pj £s a hőenergia: 2,85 PJ) együttesen hozta létre az 1980. évi felhasználáshoz ipar részaránya a termelésben. Mindezek következtében csökkent az ipari energia- képest jelentkező összfelhasználási növekményt, ami az új tervidőszak szigorú i felhasználás is, mintegy 3,3%-kal. A nem termelő ágazatok részesedése 4,1 %-kal takarékossági előírásaihoz képest nagyobb az előirányzottnál, amellett mindkettőt megnövekedett a korábbi (1980) 47,5%-ról, ma már 51,6%, ami a komfortos ener- zömme, ugyancsak földgáz bázison termelik, giaellátás növekedésével magyarázható. (Lásd 2.12-1 táblázat.) A kerületek közvetlen energiafelhasználásában is az országos tendenciának megfele- A szekunder energiahordozók (villamosenergia, hőenergia) felhasználásában a terme- |den de különböző mértékű változás állt be. Az 1985. évi közvetlen energiafellő ágak túlsúlya változatlan (58,51%). használás kerületenkénti megoszlását a 2.12—2 táblázat foglalja össze. Energiahordozók » Az energiahordozók felhasználásának növekedését az energiafoqyasztás növpkprip- . , x, x sének üteme szabja meg. Az elmúlt 5 évben ez a növekedés is lelassult a hazai Lakossági fajlagos igénye v tozasa termelés bővülése az előirányzott 13% hoz képest 11%-r, tehető, az import nőve- , 2tás alakulásá, a |akásszám növekedése mellet, a lakások alap,erű. kedese a tervezett 8%-hoz kepest csak 1 %. A laKossayi . létének és komfortjának fokozódása is befolyásolta. Az egy lakásra jutó energiaAz energiahordozók szerkezetében számottevő változás történt, a szén és szénféle- felhasználás 65,5 GJ-ről 66,3 GJ-re nőtt. Egy lakás éves villamosenergia felhaszségek, valamint a folyékony szénhidrogének súlya csökkent, a földgáz részaránya nálása iS 2180 kWh-ról 2380 kWh-ra nőtt az elmúlt 5 éves terv alatt. * I 48
