1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
68
2.11 VÍZGAZDÁLKODÁS A fajlagos vízigényt illetően: a FÖMTERV 1978-ban készült távlati terve az 1970. évi 135 l/fő/nap háztartási vízfogyasztás növekedését 1985-re 213 l/fő/nap-ra VÍZELLÁTÁS Prognosztizálta. . , ... * - t 11 x* a a i rtioicr A ^ny számok szer i nt 1985-ben a z e ladott h áztartási víz 233 l/f ő/na p vo It, a mi nem A főváros es részben az övezet térségé vízellátásának bázisa a Duna, melynek pleisz- K tocén korú homokos kavics partjai átlagosan 15—25 ezer m3/dxkm ivóvíz kitermeié- e e térést mutat. sére adnak lehetőséget. A víz vegyileg változatos, helyenként vasas, mangános, de Ha az értékesített ivóvízfelhasználást háztartási, ipari, közületi és agglomerációs nagy területen jelenleg még minden kezelés nélkül ivóvízként felhasználható. bontásban vizsgáljuk. A fővároshoz viszonyított elhelyezkedésük szerint a termelő telepeket három - 1975 és 1985 között csoportba lehet osztani ~a háztartási vízfogyasztás 45,4%-kal emelkedett — Északi parti-szűrésű telepek, a Szentendrei sziget mindkét oldalán és a Duna bal- ~ az ipari vízfogyasztás 11 4%-kal csökkent partján Újpest és Dunakeszi között helyezkednek el. A Duna balpartján Káposz- - a közületi vízfogyasztás 22,1 %-kal emelkedett tásmegyertől északra működik a Nagyfelszíni vízmű, amely dunavízből állít elő A . uv Az ipari vízfogyasztásnak további komolyabb mértékű csökkenése nem várható, ivóvízminőségű v*zat. mivel a tendenciák azt mutatják, hogy a nagy vállalatok több kisebb egységre bom— Közép-pesti parti-szurésu telepek - a Margit szigeten, az Arpad fejedelem utján, , . , ' . 3 3 . , lanak, s így azokat a szigorú kontingentálás nem fogja már kötni. a Kossut ajos téren. _ , Az agglomeráció vízfelhasználása, bár folyamatos mértékben emelkedik, csak töredé— Déli parti-szúrésu telepek - a Budafoki Duna parton, a Csepel-szigeten, főleg a . , . . .. , .. ... ... . ... . , ta , ........ két jelenti az osszfelhasználásnak. Nagy Dunaág felöli oldalon, továbbá a Soroksári Dunaág mellett helyezkednek el. A Szentendrei sziget jó minőségű vizet adó partszakaszai teljesen kiépültek, a Duna Agglomeráció balparti víznyerő területeivel együtt. A Nagyfelszíni vízmű csúcsvízműként üzemel, megkezdődött az átfogó rekonstrukciója és bővítése. A Csepel-szigeten a vízadó part Az övezet településeinek vízellátása többféle módon kapcsolódik a főváros vízellá- j szakaszok kiépítése folyamatban van tásához. A Szentendrei szigeten levő településeket Tahitótfalu kivételével a Fővárosi Vízművek látja el ivóvízzel úgy, hogy a hálózatok a fővárosi vízbázisokhoz és ala- A víztermelő telepek különböző típusú kutak Icsőkút, aknakút. csáposkút, galéna) csonynvomású vezetékhez kapcsolódnak, ezek Pócsmegyer, Surány Szige.monos csoportjaiból állnak. Az egyes telepek kitermelt vizét a cső-és aknakutakból szifon- tor |_jorjjny Kisoroszi vezeték közvetítésével gépházi szivattyúkkal, a csáposkutakból pedig kútba telepített szivattyúkkal emelik át a gravitációs (alacsonynyomású) vezetékbe, amely a A Csepel-szigeten levő fővárosi vízbázisokhoz kapcsolódik Szigetújfalu, Tököl, a vizet a nyomógépházak szívómedencéibe vezeti. Szigethalom és Szigetszentmárton vízellátása. A víz minősége — A parti szűrésű kutak vízminőségét befolyásolja a szűrőréteg mi- A fővárosi hálózathoz közvetlenül kapcsolódik Szigetszentmiklós, Halásztelek, nősége, összetétele és állapota, valamint a háttér felől érkező víz és a Duna vízminő- Dunaharaszti, Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi, Üröm, Ecser ésa Kerepestarcsai sége. Kórház. A fővárosi Vízművektől való átvétel külön-külon megállapított kontingens alapján történik, amely összesen 53 000 m3/d. Fővárosi vízbázisról közvetlenül kap- A Budapest alatti Duna-szakasz szennyezettebb, ezért a Csepel-szigeti parti szűrésű ótJást 25 000 m.,/d kontingensen belü, a Duna-balparti Regionális Vízmű Vácnál. kutakból termelt víz egy részének vas- és mangántalanítása szükséges. —' A Nagyfelszíni Vízmű gyengébb vízminősége és magas üzemköltsége miatt csak Tápgépházak (nyomógépházak) csúcsidőben és igen alacsony vízellátás esetén üzemel. A víztermelő telep által a kutakból kitermelt víz az alacsony nyomású vezetékháló- Vízigények zaton áramlik a vízelosztás rendszerének első állomásához, a főtelepi gépházakhoz, innen vízátemeléssel jut a víz a városi hálózatba, illetve az egyes övezetek nyomás- Az ivóvíztermelés és -fogyasztás éves és napi értékeit a Fővárosi Vízművek adat- fokozó gépházaihoz szolgáltatása alapján a 2.11—1 táblázat tartalmazza. A Budai alapövezet (Krisztina nyomásövezet) tápgépházai: IVÓVÍZTERMELÉS ÉS -FOGYASZTÁS 2.i 1-1 táblát Békásmegyeri gépház Megnevezés Mennyiség 1985 Budaújlaki gépház Ivóvíztermelés 1000 m3/év 353 647 Barlang gépház (esetlegesen) Átlagos napi termelés m3/nap 968 895 Max. napi termelés m3/nap 1 179 527 A pesti alapövezet tápgépházai: Max. napi fogyasztás m3/nap 1 197 683 Káposztásmegyer l-l I. Ivóvízértékesítés 1000m3/év 311 448 Káposztásmegyer III. ebből háztartás 176 961 , iw Káposztásmegyer IV. ipari 81 451 K . , . . közület 43 832 Radnóti úti gh. agglomeráció 9 204 Radnóti úti galéria Termelés és értékesítés Margit szigeti csáposkutak különbsége 1000 m3/év 42 199 Kossuth L. téri galéria _ (n0 40 ^
